Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Dalló Gyula: A közigazgatás egyszerűsítésének lehetőségei Győrött

A helyes és igazságos munkamegosztásnak egyik követelménye az is, hogy az egyes ügykörök megfelelő módon nyerjenek megállapítást, vagyis a szervesen összefüggő ügyek egy ügyosztály egyesíttessenek, és a munkaerők az ügyek természetéhez, mennyiségéhez és minőségéhez mérten osztassanak be. A szervesen összetartozó ügyköröket nem szabad szétválasztani, mert ezzel közigazgatásunkat esetleg olyan helyzetbe hozzuk, hogy a jobbkéz nem tudja, mit csinál a bal. Csak az egységes elintézés biztosíthatja az egymással ellentétbe kerülő, vagy az egymást lerontó határozatok kiküszöbölését. A gazdaságosság vizsgálatánál hathatós támogatást és segítséget nyerne a város a statisztikai szolgálat megszervezésével. Egy költségvetés, zárószámadás, évkönyv stb. el sem képzelhető bizonyos rendszer szerint feldolgozott statisztikai adatok nélkül. Ezen kívül nagyon sokszor a hivatalos szolgálat is apró részletekig kiterjedő és alapos felkészültséget igénylő statisztikai munkára kötelez bennünket, ha a felügyeleti hatóságok ilyen adatokat kérnek tőlünk. A statisztikai szolgálat megszervezésének kérdésével Győr városa néhány évvel ezelőtt már foglalkozott. A szolgálat ellátására szükségesnek mutatkozott egy fogalmazói és egy kezelői állás megszervezése. Természetesen csak úgy volna eredményes ezek munkája is, ha a statisztkai vizsgálattal igazolt képzettségűek lennének a munkába állított tisztviselők. A terv azonban nem valósult meg teljes egészében, pedig nemcsak a közigazgatás egyszerűsítését, az adatok összegyűjtésével és szakszerű feldolgozásával a hivatalok munkáját szolgálná, hanem a közönség érdekeinek hathatós védelmét is. A „Győr élete számokban'' című munka nem pótolhatja a folytonosan fejlődő élet szükségleteit, mert bár nélküle a város életéről, közigazgatásáról, fejlődéséről, gyáriparáról stb. szinte semmit sem tudnánk, a hasonló természetű adatok állandó gyűjtésének szükségét is megmutatja. A gazdaságosság rovására kell írnunk a város gazdálkodásában többször megmutatkozó ötletességet. A gazdálkodási tervezetet 8—10—12 évre előre kellene elkészíteni, a szükségletek sorrendjét megállapítani, mert csak így sikerül a tervtelenségből fakadó hibák kiküszöbölése. Hasonlóképpen el kell készíteni a beruházó tervezettel egyidőben a pénzügyi tervezetet is, mert a beruházó tervezet csak a pénzügyi tervezet segítségével kap reális alapot. Nem tárgyalom a közigazgatás egyszerűsítésének további lehetőségeit. Az eddigiek is eléggé bizonyítják, hogy mennyi lehetőség nyílik erre kormányintézkedés nélkül is. Csak az szükséges, hogy valaki a kezdeményezést kellő határozottsággal kézbe vegye, és következetes kitartással dolgozzék a megkezdett irányban. Az eredmény nem maradhat el.