Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.

küldött egy újabb szervezeti szabályzat-tervezetet. Erre mindezideig válasz nem érkezett. Hivatalos, személyes érdeklődésre azt a szóbeli választ kapta a Szabadegyetem vezetője, hogy nem foglalkoznak az üggyel, mert az egész ország területére kötelező, egységes szabályzatot készítenek és más elvi alapokon rendezik az iskolánkívüli népoktatást. Sok új ebben a kérdésben azóta nem történt; úgy látszik, az országgyarapítás gondjai egyelőre nem engedik megnyugvásra a régóta húzódó ügyet. Mindössze az mutat a kérdésnek elintézésre valló folyamatára, hogy a vkm. 90,885/1937. VII. 1. ü. o. számú leirata csak azzal hagyja jóvá „a szóban levő előadássorozat II. félévi tervezetét, hogy a jövőben a „Szabadegyetem" elnevezés használatát engedélyezni" nem lesz módjában. Azóta szabad-líceum nevet adtak az intézménynek, ami semmit sem változtat a dolog lényegén; a közönség ezután is „szabadegyetemire jár. Reméljük azonban, hogy a végleges rendezésnél újra nevéhez jut az országnak időrendben második és általában^ értékre nézve is jelentős szabadegyeteme. Az előbb említett tervezet lényegében azonos a Bognárféle szabályzattal. Főbb pontjai: a Szabadegyetem irányító tényezői: igazgató-tanács, közgyűlés. Az igazgató-tanács mindenkori elnöke: a győri Szent Benedek-rendi kat. Czuczor Gergelygimnázium igazgatója; jelenleg dr. Holenda Barnabás; tagjai: ügyvezető igazgató (jelenleg: Schmuck Paskál tanár), h. igazgató (Maros Cirjék tanár)., a kir. tanfelügyelő és népművelési titkár, a város és megye 1—1 kultúrmegbizottja, a különféle tudományágak 1—1 meghívott képviselője, aki az ügyvezetőnek tanácsadója szakkérdésekben. A közgyűlés a Szabadegyetem tanári karából áll, hatásköre azonos a régi szabályzatban körülírt kerettel. A Szabadegyetem pénzügyéről az ügyvezető vezet naplót; ő állítja össze az óratervet, kéri fel az előadókat; a tervezetet bemutatja az elnöknek, a tanfelügyelőnek, s ezek jóváhagyásával küldi a Népművelési Bizottság útján a minisztériumhoz. Az ügykezelés rendje is általában a Népművelési Bizottság közvetítésével történik. A szűkebbkörű vezetőség: elnök, ügyvezető és helyettese mindig bencés, ugyanolyan indokolással, mint a régi tervezetben. (Jellemző, hogy a helybeli lapok mindig csak „a bencések Szabadegyeteméről" írnak közleményeikben.) A közgyűlés időközönként fontosabb ügyek elintézésére szokott összeülni; átlag évente 1—2 esetben tartott ülést mindaddig, míg a régi szabályzatot nem hatálytalanították, azóta csak szükséghez mérten. Nemcsak a szabályzatok készítésében, de az egész szabadegyetemi életben is nagy szerepe volt dr. Gálos Rezsőnek. Segítőtársa, tanácsadója minden igazgatónak; ott volt a Szabadegyetem bölcsőjénél és végigkísérte népszerű és alapos előadásaival, állandó érdeklődésével a működését egész győri tartózkodása alatt. Budapestre költözésével sem vált meg tőlünk