Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
tívok beszerzése, szállítása. Néhány esetben a gimnázium mozigépét is felhasználtuk megfelelő használati díj ellenében. 1930/ 31-ben elég alappal rendelkezett a Szabadegyetem, hogy vetítőgépet szerezhessen a Marx és Mére-cégtől, közel 1,000 pengő értékben. Ferenczy Viktor bencés tanár serénykedett különösen a gép beszerzése és felszerelése körül. Ezért a Szabadegyetem közgyűlése külön is köszönetet mondott neki. Amikor a minisztérium intézkedésére 1933-ben csökkenteni kellett a Szabadegyetem költségvetését, a Győr sz. kir. várostól kiküldött ötös bizottság az 1934. évre a következő hivatalosjellegű költségvetési tervezetet javasolta: Személyi kiadások: Igazgatói tiszteletdíj . . . Irodai segéderő díjazására Óradíjak: 72 óra, á 10 P . . Szolga díjazására .... Ünnepélyek előadói tiszteletdíjaira 80 300 100 720 64 Dologi kiadások: Bevételek: A tanfolyam hallgatóitól: a) rendes hallgatóktól: 400 á 2 P 800 b) rendkívüli hallgatóktól: kb 400 Városi segély 510 Esetleges egyéb bevétel . . 20 Terembér 300 Nyomda 80 Hivatali költségek 80 Összes bevétel: 1730 P Összes bevétel 1730 P Összes kiadás 1724 „ összes kiadások: 1724 P Maradék A költségvetési tervezetet dr. Valló István kultűrtanácsnok írta alá a város nevében. E szerint készítette nagy vonásokban, szokásos évi költségvetési előirányzatát a Szabadegyetem igazgatósága, a személyi kiadásoknál azoban csökkentette a minisztérium a tiszteletdíjakat, így az ügyvezető igazgató az előírás szerint az előadói tiszteletdíjak 30%-át kaphatja tiszteletdíj gyanánt. Változtak az előadói tiszteletdíjak is. 1928/29-től kezdve 9—15 P közt váltakozott 1—1 óra előadói díja; mostanában 10 pengőt ad az igazgatóság az országos átlagnak megfelelően. Az ünnepélyek előadói 40—60 pengőt kaptak előadásukért. Ezek az összegek természetesen alkalmazkodtak a város segélyének összegéhez és a hallgatóknak számához. A közölt statisztika szerint a város bőkezűen adakozott a Szabadegyetemnek, de a gazdasági hanyatlás miatt néhány évig igen kevés összeggel tudott csak segíteni. Ugyanakkor viszont csökkent a hallgatók száma is nem utolsó sorban gazdasági okokból. Ezek az évek nagy gondot okoztak a szabadegyetemi vezetőknek; a költségvetést a lehető legszűkebbre kellett korlátozniuk. A legújabb időkben újra tekintélyes összeggel (720 P) szerepel a pénztárnaplóban a városi segély (278/939. p. sz.).