Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
czáron árulhassák, úgyhogy 50 pénz nyereséget tartozzanak az cassába beadni". 64 ) A város hatósága a gazdasági ügyeken kívül elsősorban a bíráskodást és a közigazgatást látta el. A bíráskodást a főbíró végezte az esküdtekkel, a közigazgatást ez időben szintén a főbíró és az esküdtek, de segítségükre voltak a különféle rendészeti szervek. A RENDI ÁLLAM közigazgatásában igen nagy szerepet játszik a rendészet- Ahány ága csak van a rendészet hatalmas fájának, arra a városi hatóság mind kiterjeszkedett. Tűzrendészetet, erkölcsrendészetet, utcai rendészetet, közegészségügyet, iparügyet mind hatáskörébe vonta a város hatósága és a régi protokollumokban számos statútumot találunk, melyet a tanács ezekben az ügyekben alkotott. De nemcsak a tanács, hanem a várparancsnokok is hoztak rendészeti szabályokat, amelyeknek betartását ugyancsak megkövetelték a polgároktól. Ez egyrészt érthető volt, mert hiszen egy várban szigorúan be kellett tartani bizonyos követelményeket s különösen tűzrendészeti szempontból lehettek súlyosabb feltételek. Egész terjedelmében ismerjük Heister főkapitány 34 pontból álló rendőri szabályzatát, mely a magyar és német ajkú lakosság között 1713-ban békét és kölcsönös megértést kívánt biztosítani. 65 ) Az 1629. évi pestis idején pedig Prayner János főkapitány hoz szigorú rendelkezéseket a pusztítás terjedésének megakadályozására. 66 ) Az ünnep megszentelését szigorúan megkövetelik. A vasárnapi munkaszünet már akkor meg volt valósítva, különösen az istentiszteletek tartama alatt. Ünnep- és vasárnapokon tilos volt boltokat kinyitni, vásárt űzni, az isteni szolgálat alatt bort kimérni, vagy a molnároknak őrölni. A délelőtt való vevést és eladást — akár készpénzért, akár pénzértékért — bírság terhe alatt a várparancsnokok tiltották. Épígy tilos volt a titkos.és nyíltan űzött játék, a tekézés. Ezek helyett kinek-kinek istentiszteletre kellett menni. 67 ) M ) Győr város levéltára. Proth. Anno 1736—1738. 313. Pag. ") Közli egész terjedelmében Villányi Szaniszló i. m. 110—116. 1. M ) Győr városi ltár. lad. 1. fasc. 1. nr. 13. 87 ) Heister főkapitány rendelete 1713-ból. 1. p.: v. ö. Eger 1738. évi statútumát: „Publicaltatott az Felséges Consilium Regium Parancsolattya az Ünnepek és Vasárnapok tartása végett. Determináltatott Senatorialiter, hogy Valaki az Ünnepeket, és Vasárnapokat Fel töri, ha Nemes Ember egy Rhenes forint, ha Purger Ember vagy egy Rhenes forint vagy 12 Pálcza büntetése Legyen és mindjárt desumáltassék." Breznay Imre: Eger a XVIII. században. Eger, 1933. I. k. 183.) Szombathely 1636. évi statútuma szerint „az ki ünnepet meg szeg, négy forint a büntetése". (C. Stat. V. 2.. 185.) Kőszegen 1699. die 27. Április „committáltatott az is biró uramnak, hogy diebus dominicis, ac festivis ennek utánna az kalmárok és pékek sub divinis ne áruljanak, hanem a boltokat bétegyék. (u. ott 349. 1.) Vagy lássuk Sopron statútumát 1685-ből: „Sonntag, so dem Menschen
