Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
korlat nem szolgálta sem a városnak, sem a nemzetnek érdekét. A XVII. században ez az antidemokratikus fejlődés még csak kezdetleges állapotban volt. De vita többször előfordult az egyes városokban, így Győrött is a polgárok és a tanács között. 1619 április 24-én mint a győri jegyzőkönyv mondja, a község a tanácsbeli öregemberekkel, bírákkal és főbb esküdtekkel nagy kontraverziában volt a bíróságra való választott személyek választása felől. A község akart ugyanis két személyt választani. A tanács és az öregemberek ennek ellene voltak és megkérdezték a káptalani földesurat, miképpen cselekedjenek. A káptalan az öregemberekre bízta, hogy ők rekognoszkáljék, ezelőtt hogy volt és kik által történt a választás. Ahogy eddig volt, ennek utána is abbanmaradjon. Az öregemberek rekognitiója az volt, „hogy mindenkoron a tanácsbeli bíróság az esküdtek akaratjában volt, a község csak az ő voksát adta le, hogy a már választott 4 személy közül melyik legyen a bíró. Ezért annakokáért, hogy többé a jövendőben az községtől ne legyen méltatlan kívánság, a győri város protokollumába beírták az igazságot, hogy az formán éljenek." 23 ) A következő évben azonban megint vita volt. Az öregemberek és a tanács, nemkülönben az egész város Simon Györgyöt választotta bírónak. A község a mult évi dolgot a bíróválasztás felől újjonnan felindította, mely dologért az öregemberek és az tanács az győri káptalan urakat újjonnan megtalálták. „Győri János, Dallos János, Beszprémi Tóth András és a községből is többen voltak ott. És az urak, ő uraságuk az előbbi végzést és öregemberek rekognitióját és úgy a város szokását az választása felett helybenhagyták, hogy az közönséges községnek, nem az ő maguk akaratjában álljon, hanem a tanács és öregemberek választásában álljon. A község csak az ő voksokat adja hozzájuk s megnevezi, hogy a 4 személy közül, ki legyen a bíró." 24 ) A XVII. század végén a német polgárok panaszkodnak, hogy a bíróválasztásnál őket mellőzik, sőt egyenesen ki is zárják; amiért a helytartótanács a káptalannak figyelmébe ajánlotta a kellő intézkedést. 25 ) A hivatalba lépés a pecsét és bírói pálca átadásával történt. A káptalannak érdekében állott, hogy megbízható ember kerüljön a bírói tisztségre, mert a bíró kötelessége volt a jobbágyi adó lelkiismeretes beszedése és átszolgáltatása; és mert a földesúri hatalom alól való szabadulás irányzata mindig nagyobb és nagyobb körben terjedt a polgárság körében és ez irányzatnak többször a bíró és a városi tanács volt a vezetője. A bíró és a tanács kezében volt az első fokú bíráskodás is, csak feleb33 ) Prot. Anno 1614—21. 295. lap. ï4 ) Győr városi itár. Prot. Anno 1611—21. — 321. fu. 224. sz 25 ) Győri kápt. magánlevéltár 21. Téka 3136. sz.
