Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
után fizettek bizonyos részt. Sárospatakot és Győrt, mivel igen rossz helyzetben voltak, felmentették a cenzus fizetése alól is. Csupán azt köti ki V. István kiváltságlevele, hogy a győri püspök és a káptalan népei fizessék meg továbbra is földesuruknak pünkösd nyolcadán a szokásos földbért, vagy cenzust. A városi polgárság másik adója a lucrum camerae (kamarai nyereség), melyet a pénzváltással kapcsolatban szed a kincstár. Erről a bevételi forrásról országos rendelkezések szólnak s a győri privilegiumlevél ezt külön nem említi. A városok általános szabadságai közé tartozott, hogy a polgároknak nem kellett az ország határain belül saját árucikkeik után vámot fizetniök, sem vásári helypénzt. A győri polgárokat egyéb polgárokhoz és vendégnépekhez hasonlóan felmenti a király e fizetés alól. A város szabad vásártartási jogot is kap a királytól. Vásárt tarthatnak akár a várban, akár a váron kívül. Felette sem a várispán, sem közegei joghatóságot nem gyakorolhatnak. A király azonban kiköti, hogy a vár tövében tartott szombati hetivásár vámja, mint eddig, ezentúl is az ispánt illesse. Ez utóbbi hetivásárt egyébként sem tartották a királyi város területén, hanem a Szombatpiac utca néven ismert külön községben. 37 ) Az oklevélből az is kitűnik, hogy Győrött a királyi város mellett külön hatósági joggal bíró püspöki és káptalani város is volt. Ezeknek a lakóit a király a királyi város polgáraival azonos kiváltsággal ruházta fel és részesítette őket a fehérvári polgárok jogában 38 ) mégis azzal a megszorítással, hogy a püspöki és káptalani város bírái a szokásos földbért, vagy cenzust pünkösd nyolcadán a püspöknek, vagy káptalannak beszolgáltatni tartoznak. Anyagi könnyítést jelentett a királynak az a rendelkezése is, hogy a királyi főtisztek közül senki se merészeljen erőszakosan rájuk szállni (descensus), vagy ellátást igényelni. Az Árpádok idejétől kezdve nagy terhe volt ugyanis a városoknak a beszállásolás. A városok kötelesek voltak a királyt, országbárókat, várispánokat szállással és élelemmel ellátni. Ha megfontoljuk, hogy nemcsak a király, hanem egy-egy országos méltóság gyakran egész haddal járt és huzamos ideig tartózkodott valamely városban, megérthetjük, hogy a városokra e vendégség valóságos istencsapást jelentett és igyekeztek a terhes kötelezettségek alól kibújni. A legtöbb városnak sikerült is elérni, hogy nem szállhattak rá megtérítés nélkül. Csak néhány kisebb jogú város: Berény, Bars, Felszász voltak kötelesek évenkint egyszer az ispánt vendégül látni. 39 ) A királyi és földesúri városokban a földesS7 ) Lásd Bedy kéziratát 67. lap. 38 ) A fehérvári polgárok kiváltságának okirati nyoma nem maradt fenn. Mégis az Árpádok alatt ez volt a legteljesebb városjog, amelyet Győrön kívül Sopron, Nagyszombat, Szeged stb. elnyertek. «•) Endlicher i. m. 506. 1.
