Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Schmuck Paskál: A győri Szabadegyetem

kus Kör elnöksége méltányos bérért (évi 200 P) 3 éven át rendelkezésünkre bocsátja a Kör dísztermét. A hallgatók nem tudják megszokni az új helyiséget, igen sokan elmaradnak, mert a terem nehezen fűthető. Végre 1937 őszén a város polgármestere 12.762/1937. sz. leiratában közli, hogy bizonyos feltételekkel átengedi ingyen mindkét félévre a Kultúrház előadótermét szabadegyetemi előadásokra. Azóta minden tekintetben alkalmas helyiségben folytathatja kulturális működését a Szabadegyetem. A város nagylelkűségéért minden zárógyűlésen köszönetet mondott a Sz. vezetősége. A sorozatos előadások tárgya: magyar és világirodalom, esztétika, történelem-földrjaz, vallás-bölcselet-pedagógia, természettudományok, jog- és társadalomtudomány, orvostudomány, zene-művészetek, útleírások, időszerű politikai és gazdasági kérdések. A Szabadegyetem nem hálátlan jótevő gazdája, Győr városával szemben. Győr város eredete, neve, története; nevezetes győri események, győri házak, Győr művészete, építészete, Győr növényvilága, Győr a gyárváros, Kovács Pál dr. győri író, Győr közigazgatása, Napoleon Győrött, A győri vár stb. mind szerepelt a Szabadegyetem tárgysorozatában. Nemzetünk történetének újabb eseményei, szociális problémái szintén előadástárgyak voltak. A miniszterelnökségtől kiküldött előadók (1939/40 II. f. é.) az orosz kérdésről, a dolgozó nőről, a nyersanyag jelentőségéről beszéltek nagy hatással előkelő közönség előtt. A Szabadegyetem előadói jobbára a pannonhalmi Szent Gellért Főiskola és győri Szent Benedek-rendi kat. Czuczor Gergely gimnázium, továbbá a győri középiskolák tanári karából, valamint Győr és környéke jónevű szakemberei, orvosai, ügyvédei, bírái, művészei közül kerültek és kerülnek ki. A hallgatóság és vezetőség kritikája szerint dicséretre méltó előkészület, alapos tudás, ügyszeretet jellemzi az előadók munkáját. Felhasználják minden lehetséges alkalommal a modern szemléltetés eszközeit (vetítés, film). Már az első igazgató az első félév végén ezt írhatta beszámolójában: „Előadásaink nagy része olyan volt, hogy a fővárosban is dicséretet aratott volna. A tartalom bősége és értékessége párosult benne a megfelelő szabatos és szép stílussal ..." Pedig Prikkel Marián szigorú mértékkel mért; ezt mondja zárójelentésében önmagával kapcsolatban: „Magam, mint a Szabadegyetem vezetője, a legnagyobb igyekezettel rajta voltam, hogy az új kulturális intézmény Győrött ne csak homokra épüljön, hanem gyökeret is verjen. Sokak szemében — az előadókat sem véve ki — kissé szigorúnak, mi több: pedánsnak tűnhettem fel, elismerem, de mentségemre felhozom, hogy tudatosan készakarva voltam olyan, mert csalódásokban leszűrt véleményem, hogy Magyarországon kulturális téren valamirevaló