Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
csodálhatott. 20 ) A káptalan sokat költött templomára. Bár felszerelését, egyházi szereit hadi célokra nem egyszer megtizedelték, a ránk- maradt, e korból származó darabok, magas művészi ízlésről tanúskodnak. Az istentiszteletek pompájának lenyűgöző hatását áhítatra hangolta a templom orgonájának zúgása és a székesegyházi iskola tanulói énekkarának éneke. A renaissance kedvelte a magasszínvonalú egyházi zenét és az otthonra lelt a győri székesegyházban is. A XV. század közepén erős falakkal, tornyokkal és a Rába vizével elárasztott mély árokkal megerősített káptalandombot régi okmányaink Castrumnak nevezték. Sűrűn lakott hely volt, pedig a Székesegyház és temetője, a püspök és káptalan gazdasági épületei, az őrkanonok és az olvasókanonok háza a káptalani iskolával nagy területét foglalták el. Még az 1567. évi telekkönyv is mintegy 80 házhelyet sorol fel a hegyen. Ezeknek az adatoknak ismeretében értjük meg azt, hogy az 1455. évi országgyűlést nem a Székesegyházban, hanem a ferencesek Szent Erzsébet templomában tartották. A káptalandomb az országgyűlés tömegeinek befogadására teljesen alkalmatlan volt. A várossal két kapu kötötte össze. Ezek egyike a mai Erzsébettérre nyilt, ezt Városkapunak nevezték. Ügylátszik Ciliéi Ulrik és Zólyomi Benedek püspök ezen át kísérelte meg Hunyadi ostroma idején, a várból való menekülést. 21 ) A vár alatt, a mai Belvárosnak, a Duna, a Rába, Schwarczenberg-utca és körülbelül az Andrássy-út által határolt területén volt a tulajdonképpeni Győr város: Káptalan-Győr. Zegzugos utcák, apró, leginkább fából, földből épült házak jellemzői. A kőházak ritkák, csak a XV. század végén jelennek meg nagyobb számban. Ez magyarázza a gyakori és nagyarányú tűzvészeket. A legkisebb tűz is veszélyes az egész városra. Egy ilyen tűzvész után ad Mátyás király 1489-ben a város tűzkárosult lakóinak hat esztendőre adómentességet. 22 ) Középpontja a mai vármegyeháza helyén állott Szent István plébánia templom környéke volt, ahonnan a Szent István utca vezetett a mai Széchenyi-tér területén lévő piacra. Tudjuk, hogy a templom és a piac a középkori város életében milyen fontos szerepet játszik. Az kormányozza a lelkeket, emez nyilvános életének középpontja. És Győr kereskedő város. Ha korunkban a győri kereskedelem mély ponton is jár, a város életét, fejlődését mégis a messze vidékekkel összeköttetésben álló kereskedők irányítják. Ezért fontos hely a győri piac, amit másként teátrumnak hívtak. 23 ) Itt állott a pellengér, itt rendezték a nyilvános bírói tárgyalásokat és itt is hajtották a bírói ítéleteket végre. Azt hiszem, nem 20 ) Bonfini Antonius: Rerum Hungaricarum Decades. I. Dec. I. Liber 19. 1. Buda, 1770. 31 ) Teleki id. mű: I. köt. 212—214. 11. M ) U.-ott: XII. köt. 312. 1. 23 ) Győri Székeskáptalan hiteleshelyi levéltára I. sz. felvallási jkv. 234.1.
