Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
következetesen Szent György napi bíróválasztásról beszélnek, 10 ) Tekintettel arra, hogy a bíróválasztás napja a legtöbb városnál évszázados szokásjogból alakul, úgy véljük, hogy az Árpádok alatt Győrött is Szent György napkor választották évenkint a bírót. A bíró neve ebben az időben iudex, villicus, vagy major viilae. A villicust az egész XIII. században használják, a major villae előbbi, a iudex későbbi. 17 ) A győri kiváltságlevél is a ,,villicus" kifejezést használja, míg a későbbi századokban „iudex" a győri bíró neve. Egész különleges Buda jogának a fejlődése, ahol az Árpádok uralkodásának második felében a bírót rectornak nevezik. E rector jogállása is más, mint a többi bíróé. A rectort, aki többnyire tekintélyes főúr, a király nevezte ki, és nem érvényesült az önkormányzat joga, amely a választásra vonatkozott. IV. László uralkodásától azonban Buda is visszanyeri a szabad bíróválasztás jogát és bírája „iudex" lesz. 18 ) A bíró hivataíoskodása egy évre terjedt, de időközben is elmozdítható volt, ha nem feleit meg hivatalának, vagy vétséget követett el. Ilyenkor azonban a polgárság nem intézkedhetett, hanem a királyhoz kellett fordulniok. 19 ) Az évből hátralevő időre ez esetben a király tudtával tettek mást bíróvá. 20 ) Ha a bíró hivataíoskodása alatt megfelelt kötelességének és közmegelégedésre működött, megtörtént az is, hogy újra megválasztották. 21 ) Győrött ilyen gyakorlatot később nem találunk, így azt véljük, hogy az Árpádok alatt sem volt. A győri gyakorlat szerint minden évben más a bíró. De ha egy bíró megfelelt, a következő második évben ismét egy évre megválasztják. A bírót rendszerint a város polgárai közül választják s csak Zágrábban említik, hogy bárhonnan emelhetnek bírót maguk fölé. 22 ) Másutt erre nincs példa, sőt tiltakoznak az idegenből jött bíró ellen. 23 ) Selmecbányán egyenesen kikötik, hogy bíró csak tanácsosságot viselt férfiú lehet. 24 ) A későbbi (Zsigmond) korból származó budai jogkönyv hat évi előzetes tanácstagságot követei, az árpádkori selmeci jog megelégszik egy évvel. Budán a német származás is feltétele e korban a bíróságnak, ezenkívül erkölcsi lö ) Bedy Vince nagyprépost kézirata a káptalani könyvtárban: Győr vár és város története. II. r. 40. 1. — lásd még Győr sz. kir. város levéltára. Prothoco'Humok 1600-tól. 17 ) Hóman i. m. 86. 1. '*) Salamon Ferenc: Budapest története. II. 263. 1. '*) Fejér: Codex Diplomaticus Tom. IV. Vol. 1. pag. 329. — v. ö. Endlicher i. m. 444. o. M ) Endlicher i. m. 471. 1. a ) Endlicher i. m. 479. 1. ») Endlicher i. m. 451. 1. 23 ) Hazai Okmánytár VI. k. 42. 1. *•) Selmeci jogkönyv 7. §.
