Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
és káptalana kezére adta Győrt és mert a király nem váltotta magához, illetve a püspök által kifizetett zálogösszeget nem térítette meg, a város királyi jellegét nem nyerte vissza, a püspök és a káptalan földesúri hatósága alá került. Ettől az időtől kezdve a királyi szabad város polgárai jobbágyokká váltak. Csak három évszázad múlva, Mária Terézia királynőnk kegye adja vissza korábbi jogállását, a szabad királyi rang adományozásával. A magyar városok versenyében háttérbe szorult Győr települési viszonyai ebben az időben érdekesen alakultak. Bár a város a XVI. században sem nagy lakosságú, hiszen az 1518. évi adórovás alapján a jobbágyporták számát alig tehetjük 300— 350-nél többre, határai a mai Győrével csaknem azonosak. A Dunától északra eső községek akkor még nem tartoznak Győrhöz, Újváros és Sziget még teljesen lakatlan. De a vártól és az alátelepített és a Székeskáptalan földesúri hatósága alá tartozó Káptalan-Győrtől délre, a városból kivezető országutak mentén, több kisebb-nagyobb önálló közigazgatással bíró község alakult, melyeket a városhoz kapcsoltak azok a többnyire beépített utak, melyek mentén a községek keletkeztek. 8 ) A város középpontja a megerősített Káptalandomb: a vár. 9 ) Az Anjouk és utódaik békés korszakában, az amúgy sem nagyon erős várat elhanyagolták. Amikor Erzsébet királyné Ulászló elől Győrbe menti gyermekét és a Szent Koronát, cseh zsoldosokkal rakja meg és parancsot ad megerősítésére. 10 ) Ekkor övezik kőfallal a Káptalandombot és ekkor építik át és erősítik meg a fellegvárat és annak középpontját, a hatalmas tornyot is. A torony alól kivezető, gótikus stílusban épített menekülő folyosó is ezeknek az építkezéseknek emléke. Sajnos Nagylucsei Orbán házikápolnájának nemes előkelősége és a menekülőfolyosó emlékeztet már csak a XV. századi vár építészeti kiképzésére, a későbbi századok a többi emlékét elpusztították. A fellegvár, vagy ahogyan a régi írások mondják, az arx őrködik a megerősített és korszerűen kőfallal körülvett Káptalandomb felett, amit most már hiába ostromol Hunyadi János, nem tudja bevenni. Békés időben a püspök otthona. De 1386-ban 8 ) A régi Győr területi kialakulására: Lovas Elemér: Győr város kialakulásáénak vázlata. Győri Kalendárium 1940. és Jenéi Ferenc: Győr várossá fejlődésének történeti útja. Előadás Győr szab. kir. város tisztviselő továbbképző-tanfolyamán. 1940. Kézirat. 9 ) A régi Győr megismerésénél nélkülözhetetlen: Villanyi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és takósságviszonyai a XVI. és XVII. században, Győr, 1882. és Bedy Vince: A győri székeskáptalan története a XVI. és XVII. században című kéziratban maradt műve II. része: Győr vár és Győr város története. Mindkét mû a káptalani levéltár gazdag várostörténeti anyagának ismeretében készült. (Bedy kéziratát az alábbiakban Bedy Vince kézirata címmel idézzük.) 10 ) Teleki József id. mű: I. köt. 212—214. 11. és Tóth Szabó Pál: A cseh îiuszita-mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 175— 176. 1.
