Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

SZEMLE - Könyvszemle I.

ezredéves élete alatt magyarnak a magyar, miben látta a magyarságot, miben kell tehát látnunk nekünk is: ezekre a sorskérdésekre keresi a feleletet Joó Tibor történetfilozófiai munkája. A kérdésekre a történelem adataival és a filozófia elfogulatlan szempontjai szerint adja meg a választ. Kritikai vizsgálat alá veszi a mai Európában uralkodó általános nemzetfogalmat s megállapítja, hogy ez a fogalom nem nálunk hajtott ki és sem a mi viszonyainkra, sem a mi szellemünkhöz nem illik. A magyar nemzetfogalom eredetben is más, még jobban elkülönül későbbi fejlődésében, míg a legújabb kor eszmei áramlatai a nyugati nemzetfogalmat ültetik át hozzánk. De mindig voltak nagyok: Széchenyi, Kemény, Eötvös, Deák, akik a XIX. sz.-ban is rámutattak a magyar nemzetfogalom helyes értelmezésére. Joó Tibor is az ő nyomukon haladva keresi az ősi hagyományt, mert ennek felélesztésében látja a mai magyarság egyik legfontosabb hivatását, a magyarság sorsproblémájának egyetlen megoldását. —cs.— HALASY-NAGY JÓZSEF: MAGYAR ÖNISMERET. (Budapest, é. n. 169. I. Franklin Társulat kiadása.) „Politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára." Ezt az alcímet adta a tudós szerző munkájának. A munka ugyanis nem a szerző fejtegetéseit tartalmazza a magyarság megismerésére, hanem a történelem nagyjaihoz fordul útbaigazításért. Szent Istvántól Arany Jánosig megszólaltatja a magyar történelem vezéralakjait, közölve eszmevilágukból azt, ami az örök magyarság szellemi kincstárából legmaradandóbb, minden nemzedékhez, minden egyes magyar emberhez s főképpen a mai magyarhoz szól. —cs— RAPAICS RAYMUND: MAGYAR KERTEK. (Magyar Könyvbarátok, Budapest, 1940. Kir. M. Egyetemi Nyomda.) A kert a kultúra legszebb megnyilatkozása, az emberi élet legkedvesebb színtere. Rapaics Raymund a népszerű és kiváló természettudományi író új könyvében összeállítja a magyar kertművészet fejlődésének történetét. Egyszerű szellemi vagy természettudományi beállítottságunkban nem is gondoljuk, hogy micsoda kultúra rejtőzik a füvek, a fák, a színes virágok művészetének pompájában. Rapaics gazdag anyagával kultúrtörténetet ad. Színes leírásaiból, bő irodalmi utalásaiból élénk színekkel elénk áll a középkor, a későbbi barokk, majd rokokó korok emberének kertje. Kibontakozik Szent István korában, felvirágzik a királyi várkertekben, magyar talajba nő a virágtáblás kert korában, amikor a művészi kert elterjed az egész nemzet körében, majd egyszerűbb alakjában a nép körében is. A könyvnek különösen az ad rendkívüli jelentőséget, hogy első teljes összefoglalása a magyar kertművészetnek irodalmunkban. KÖNYVNAPI KÖNYVEK. Az idei magyar könyvnapok június 3., 4. és 5-én lesznek. Ez alkalommal a könyvkiadó vállalatok a magyar könyvek legjobbjait kívánják átnyújtani az olvasónak. A Singer és Wolfner könyvkiadó cég az idén történelmi könyveket ad ki a könyvnapra. Az első könyv Herczeg Ferenc: Pro libertate c. történelmi regénye, mely a magyar szabadságharc hősi eposza. Herczeg Ferencet már írói pályájának kezdete óta foglalkoztatta Rákóczi Ferenc monumentális alakja s görög sors-