Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
monda szerint várának kapujára szegezte ki István király lázadó rokonának Koppánynak felnégyelt testi darabját, hogy itt, mint a nyugati országrész legélénkebb forgalmú helyén, minél többnek szemébe tűnjék és elrettentő példa gyanánt szolgáljon. 6 ) Az első Árpádok alatt a város közjogi és közigazgatási életéről úgyszólván semmit sem tudunk. Győr várispánsági székhely már Szent István óta 7 ) s mint ilyen, hatalmas vidék hadügyi, gazdasági és kulturális középpontja. Az 1009. évben ugyan e falak között országgyűlést is tartottak, de e tény a közjogi állásra befolyással nem volt. Az első Árpádok alatt Győr sokat szenvedett a közelében vívott véres csaták miatt. Itt zajlott le Péter, illetve Henrik német császár és Aba Sámuel csatája és ettől kezdve a német szomszéd gyakran látogatja a várost. Látogatásai azonban pusztulást hoznak. Már akkor előre veti árnyékát a sok szenvedés és tűzvész, amely Győr városát számtalanszor romhalmazzá teszi és amelyről később a törökök e várost Janik Kalának, égett városnak nevezik. IV. Béla idejében különösen sokat szenved. Püspöke, Gergely a mohi csatában veszik el s előbb Frigyes herceg hadai, majd a tatárok pusztítják. Mégis IV. Béla uralkodásához fűződik egy közjogi emlék: a királynak 1255-ben kiadott oklevele Omode győri püspök részére, melyben a győri, abdai és fizektői vámokat szabályozza. 8 ) IV. Béla vámszabályzata arról tanúskodik, hogy Győrött a sok csapás mellett is az ipar és kereskedelem szép fejlődésnek indult. 9 ) A HELYSÉG közjogi emelkedése V. István nevéhez fűződik, aki a cseh Ottokárral folytatott háború folyamán több alkalommal megfordult Győrött, melynek lakossága a háború alatt nagy érdemeket szerzett s ezt a király illőképpen akarta megjutalmazni. V. István adja Gvőrnek 1271-ben az első kiváltság levelet. 10 ) E szabadságlevélből kitűnik, hogy Győr város ezidőben nem volt közigazgatási egység, hanem a mai Győr területén három városi és több kisebb községi jelleggel és joggal bíró helység volt, melyek mindegyike önálló hatósággal és külön közigazgatással rendelkezett. V. István a város fejlesztése céljából az ki, hogy csak nagyobb népességű és jelentősebb városokban lehessen püspökséget szervezni. 1. még Balanyi György: Szent István, mint a magyar keresztény egyház megalapítója és szervezője. Szent István emlékkönyv. I. k. 341. 1. ") Szávay Gyula: Győr. Monográfia. 17. 1. 7 ) Szent István emlékkönyv. II. 71—106. 11. Holub József: A királyi vármegyék eredete. s ) Fejér: Cod. Dipl. IV. vol. 2. p. 323—4. — Wenzel: Árp. ui okmánytár VII. k. 523-4. 11. *) Villányi Szaniszló: Győr megye és város anyagi míveltségtörténete. 1000—1301. 98. 1. 10 ) Fejér: Codex üiploniaticus. Tom. V. vol. 1. p. 147. — 1. még Endlicher: Monumenta Arpadiana 526—9.1. Magyarul közli Villányi i.m.99—•101.
