Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: A helytörténetírás győri feladatai

nografia adatgyűjtésében, de még inkább az azt követő, többékevésbbé népszerűsíthető feldolgozásban. Cikkének lényege szerintünk az, hogy ne érdekességeket, hanem fejlődést adjunk eredményként olvasóink elé. Ezen a téren hol a gazdaságtörténet, hol a társadalmi fejlődés nyomul az író érdeklődésének előterébe. Csak a XVIII. századtól kezdve lesz többágú igazán ez az érdeklődés, amikor már egy ember nem is tudja megírni az egyes korok történetét. Mályusz Elemér a teendőket is kijelölte tanulmányában, mint olyant, ami az eredményességet biztosítja. A közönséget első sorban nevelnünk kel! e történeti érzékre. A nevelés munkája legjobban helytörténeti vonatkozású újabbkori események vagy jelenségek ismertetésével történhetik. Győrött megy ez a munka, és csak dicsérettel szólhatunk a szabadegyetem és a két győri irodalmi kör működéséről, ahol élőszóval igyekszik a vezetőség az érdeklődést ébren tartani és növelni; a Győri Szemle ugyanezt a munkát írásban szeretné elmélyíteni. A közönség azonban nem maradhat meg az egyoldalú érdeklődés területén. Nagyon sok jószándékú kezdeményezésre nyílik alkalom a fenti módokon, de az erők összefogására, a szándék tettre-váltására szükséges egy ilyen célt szolgáló egyesület létesitése is. Tudjuk, hogy tervezet készült a tavasszal Győrött egy Múzeum-Egyesület létesítése érdekében. Megtörtént a vezető intézmények, első sorban az egyházi hatóságok és a vármegye felkérése a támogatásra. A mult őszre tervezett megalakulás azonban a most folyó európai háború által életre hívott rendeletek következtében késedelmet szenved. De nem elég az új egyesület létesítése. Az összes meglevő győri egyesületeknek össze kell fogniok szűkebb hazájuk művelődésének munkálására. A Múzeum-Egyesület fogná össze közös munkára mindazokat, akiknek nem közömbös városuk múltja és jövője. A tudományos munka nemcsak abban áll, hogy régiségeket ásunk ki, hogy okmányokat kutatunk fel, hogy a jelent érthetővé tesszük a mult emlékeinek feltárásával, hanem olvasni is kel! azok munkáját, akik a multat így megszólaltatják, a mának problémáit a mult talaján állva elénk vetítik. Az olvasó közönség az írók műveinek természetes fogyasztója, új indítások lehetővé tevője. Győr városa maga sem akarja úgy megünnepelni szabad kriályi várossá létének kétszázéves jubileumát, hogy parádés könyveket akar közönsége elé letenni, hanem bátorítást és megnyugtatást vár attól az elhatározástól, amelyik a kész könyveket a piacon forgatja, mert nemcsak ajándék a tudomány, hanem kötelesség is, a tudós részéről is, az olvasó közönség részéről is.