Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Kelcz János győri őrkanonok végrendelete

lehet ezt a vagyont saját ügyes gazdálkodásával gyűjtötte össze Isten segítségével, mégis két részre osztja. Egyik felét örököljék négy testvérének törvényes leszármazottai. Szabadon rendelkezhetnek vele, de azért kéri őket, hogy a takarékossággal gyűjtött vagyont könnyelműen ne pazarolják el, hanem örökítsék át utódaikra. A másik felét az Egyház javára szolgáló örök alapítvány céljára köti le, mert nem látja a jezsuita rend visszaállításának lehetőségét. A Nagy Alföld tanyavilágában (in sic dictis Pusztis) másvallásúak közé ékelve, plébániájuktól messze esve, sok magyar katolikus él minden lelki gondozás nélkül. Ezeken akar segíteni intézményesen. Az illetékes püspökök ítélete szerint Pesten állítsák fel azt a házi kápolnával és minden kényelemmel berendezett kollégiumot, melyben legalább hat tudományban, jámborságban, hitben és erkölcsösségben kiváló világi pap (semmi esetre sem szerzetes) találjon otthonra. Ezek Magyarország délibb részén, az úgynevezett pusztákon misszionáriusként dolgozzanak a népes plébániáktól távoleső leányegyházakban, nem katolikusok között élő hívek között és szentbeszédeikkel terjesszék a katolikus hitet, keresztény tanításaikkal oktassák a lelki vigasztalás jótéteményétől megfosztott, szétszórt katolikusokat. A gondozatlan lelkek sorsán aggódó főpap nemesszívű rendelkezése azt kívánja, hogy az alapítandó intézetben olyan anyagi körülmények között éljenek e szép feladatra kiválasztott papok, hogy hivatásukat minden gond és a hívek legkisebb megterhelése nélkül végezhessék. Inkább adjanak, mint elfogadjanak bármilyen alamizsnát, sőt még élelmezést se kérjenek a plébánosoktól, kiknek joghatósági területén működnek. Az alapítvány kezelésére — 100 forint tiszteletdíj ellenében — a győri székeskáptalant kéri fel. Érdekes kikötése, hogy az intézményt tíz éven belül fel kell állítani és hogy erre az alapítványra „a cél azonosságának címén" a kir. helytartótanács kebelében működő vallásalapi igazgatóság nem teheti rá a kezét. Ha e két kikötése nem tartható meg, akkor az egész alap az időközi kamatokkal megnagyobbodva a Győregyházmegyei Alaphoz csatolandó. Az egyházmegyei hatóságnak az alap kamatait a következőkre kell használnia: 1. a papnevelőintézetből a lelkipásztorkodásba induló szegény klerikusok segélyezésére, hogy könyveket és ruhákat szerezhessenek; 2. a káplánok, akik terhes, de szegény állomásukon egészségüket elveszítették, segítséget kapjanak gyógykezeltetési költségekre; 3. a szegényjavadalmú plébániákon működő plébánosokat segítsék belőle, ha valami váratlan anyagi csapás érné őket. Az alapító kívánsága szerint az egyházmegyei hatóság mindig tekintettel legyen a segélyezettek tanulmányi előhaladására és jó erkölcsére, mert nem a gőg és munkátlanság nevelésére, hanem a papi tudomány és erkölcs ápolására hozta meg a maga gazdag áldozatát. Kelcz kikötései miatt a tervezett kollégium megszervezése