Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
103 J Megvan a kéziratok között nyolc oldalra terjedő nagy oktáv formában. A hét költeményből álló dalciklus közös címe „Győri emlékek", alatta 190U. febr. 22. E fölött e sorok : Mihálkovics Tivadar kedves barátomnak szíves emlékül Endrődi Sándor." Van egy gépírásos példánya is, melyre M. ezt írta : E verseket E. S, annak emlékére írta, hogy a győri csónak egyletben 1900 körül többször járt a zsurokon. Ott Ilona leányom verseit szavalta, Némethy Ernőről emlékbeszéd tartatott (!) és nagyokat mulattunk éjszakákon át az egyletben." L. még a 61. levél 107. jegyzetét. 104 ) M. megjegyzése: „Megtörtént." Az évi közgyűléseken azóta ezt a pezsgővel telt serleget ürítik N. E. emlékére az ő róla szóló emlékbeszéd után. A két sor a következő '. T _ , , , „Koccintsatok az emiekemre S evezzetek tovább !" Kocintás után a közgyűlés tagjai felállnak a székekre és eléneklik az egyleti dallá vált e népdalt : . ... Azon a tenger ejtszakan, Ragyog a csillag igazán. Ahol az a csillag ragyog, En is odavaló vagyok, E. a serleg felavatását maga akarta végezni, de ez nem történt meg. A szokást azonban ismerhette s talán részt is vett egy ilyen közgyűlésen. Ezt sejteti az Anakreoni dalok egyike a Ha meghalok . . . cíinű (a Tarlóvirágok kötet anakreoni dalaiban a 11. számú a 26. 1. és az Anakeoni dalokban az 52. sz. a 155. I. . amelyben halála esetére azt kéri barátaitól, kenyeres pajtásaitól, a víg ficzkóktól, hogy ne sirassák, ne verjék falba a fejüket, mert azért nagy kár volna, hanem — szavai szerint „Ha majd hiányzom, hát csak üljétek meg A holt pajtás torát, Koczintsatok vígan az emlékére, S daloljatok tovább. Így használta fel — Győrött megismert jóbarátja drága szellemének hódoló, kiadatlanul maradt verse két sorát s az ismert győri szokást magára vonatkoztatottan. — A 101. jegyzet szerint M. felolvasta a „Strófákat N. E. halálára", L. E. s. k. 1879-1885. 145. 1. és Ök. III. 215. 1. 105 ) Az előbbi levélben említett Németh Ernő serleg-ünnepély. 106 ) Célzás arra, hogy az 51. és 52. levélben már említett s 1900-ban megjelent „Századunk magyar irodalma képekben" című művét nem nagy lelkesedéssel fogadta a hivatalos kritika. Ma már más a véleménye a tudományos irodalomtörténetírásnak. Pintér Jenő tudományos rendszerezésű Magyar Irodalomtörténete Vil. r. 497. 1. szerint: „Monográfiája a Széchenyi István fellépésétől a kiegyezésig tartó korszak igen élvezetes irodalomtörténeti feldolgozása. 107 ) Erre az elnyert engedélyre adta M. a „Győri emlékek"-et a Győri Hirlapnak, mely azokat 1900 május 13-án, 44. évf. 110. vasárnapi számának tárcájában közölte. E. későbbi költeményköteteibe csak négyet vett fel belőlük : a 2-at Hajósdal, a 3-at Vigalomban, az 5-et Hangversenyen és a 6-at Sírvirág címmel. A 2. az Isten felé kötetben (1901) a 127. I. a Megtisztulás csoport első darabja. A kéziratban a 3. versnek 3. sora ez: „Miénk a küzdés! és utána" (a végleges pedig : Miénk a küzdelem, s utána). A 3. a Tarlóvirágok (1904) c. kötet Alkonyórák csoportjában a 103. 1. és az Őszi harmat után címűben (1905) a 120. 1. a Tarlóvirágok csoportjában található — a három utolsó versszakmak teljes megváltoztatásával. A kéziratban e szakok szövege ez: 5. Vége, Vége! Nő az árnyék, Innen-onnan este van. Partot értem, kikötök a Sziveteknél boldogan. 6. Kikötők a sziveteknél Annyi vész és harcz után, S ím, valóra válik mindaz, Miről egykor álmodám. 7. Nincs köröttem semmi álság, Csak hű béke, szeretet . . . Áldjon meg e szép órákért A jó Isten titeket !
