Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

vei egyesek és a kétfelé harcoló magyarság életbevágó ügyeit foglalta írásba, míg Naprághy Demeter győri püspök 1611. január 23-,án a győri káptalan mosoni főesperesi stallumába be nem iktattatta. Kanonoksága anyagi szempontból nem sok jóval biztatta. Háza nem volt, az utolsó évi kanonoki osztalék 1610-ben csak 101 forint volt, a természetben kapott járandó­ságok is megfogyatkoztak a török háború és Bocskay felkelése idején. Ez kényszerítette arra, hogy kancelláriai ismeretségét és irodalmi összeköttetéseit helyzetének javítására értéke­sítse. Pártfogói megszerezték neki a soproni keresztes java­dalmat, melynek sopronmegyei birtokain nemcsak jó gazdá­nak, hanem erélyes és határozott katolikus földesúrnak mutat­kozott az ügyes, képzett, mozgékony és vállalkozó kanonok. Szorgoskodása révén hamarosan házat is szerzett Győrött. Szépen induló vagyonosodását hirtelen megállította Bethlen Gábor háborúja, melynek hatása alatt új javadalmának protes­táns kegyura, Nádasdy Pál gróf elvette birtokait. Ám e vesz­tesége után kettős kárpótlást nyert. Visszakapta birtokait, sőt két más soproni javadalmat is nyert, és neve mint buzgó katolikus restaurátoré, meg mint tehetséges költőé, egyszerre híresedett el. Megjelent » Dialógus «-a. Költői lelkének békéjét ugyan fölverték azok az izgalmak, amelyeket a jezsuiták meg­telepítésével Dallos püspök a káptalanban keltett, de ez nem zavarta további költői munkálkodásában. 1629-ben már má­sodik művje a »Tintinnabulum« is elhagyta a sajtót. A je­zsuitáknak ajánlva jelent meg. Ez előrejelezte, hogy Vörösben a katolicizmus érdeke és a barokk szellem legyőzte a (káptalan testületi konzervatizmusát. Akarta a katolicizmus gyors erőre­kapását, azért tisztelte azt a harcos szellemet, amelyet a je­zsuiták és győri pártfogójuk, az új győri püspök képviseltek. Ezt nemcsak azzal bizonyította, hogy a jezsuita-kérdés miatt újra fellángoló ellenkezésben csendes maradt, hanem azzal is, hogy a soproni jezsuita kollégium alapítása érdekében Dras­kovich kérésére lemondott a soproni keresztesjavadalomról és a Krisztus Teste beneficiumról. A hálás püspök áldozat­1 készségéért 1636-ban a pápóci prépostsággal kártalanította, majd a királytól megkapta hozzá a pápóci perjelséget 1641­ben, sőt a püspök bizalmából 1642-ben püspöki hclynök is lett. Tsten dicsőségéért való buzgólkodásának ebben az évben ma­radandó emléket is állított: templomot épített a kegy urasága alá tartozó Páliban. Műveinek ismétlődő kiadásai, a káptalani munkában és a győri társadalmi életben való tevékeny rész­vétele, aprólékos szíveskedései azt mutatják, hogy az idő meg­állt ősz feje felett. Életerős aggastyán s ágát csak kedvelt húgá­nak békétlen házassága nyugtalanította. Sokat fáradozott, hogy csendességet teremtsen a veszekedő házasfelek között. Miután sírba kísérte aránylag fiatalon elhunyt püspökét, maga is készülni kezdett. 1653-ban végrendelkezett tekintélyes va­gyonáról, amelyet az egyházi intézmények és rokonai között

Next

/
Thumbnails
Contents