Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

18. Mariani Péter Nála jóval többre hivatott és nagyobbstílusú ember volt Mariani Péter. Bajtársa volt Sobrynak, mert őt sem akarta befogadni a káptalan. Draskovich közelebbről az 1637—38-iki országgyűlésen ismerkedhetett meg ezzel a némelyek szerint nápolyi, 155 ) mások szerint fiumei 150 ) születésű papi emberrel, aki ekkor már a veszprémi káptalan tagja volt, ós ott a hántai prépost, majd pedig az olvasókanonok tisztét töltötte be, sőt még püspökhelyettes is volt. Már 1638. márciusában jelezte káptalanának Draskovich, hogy ezt az erényekkel ékeskedő és jámbor papot az épen üresedésben lévő éneklőkanonokságba juttatja. A káptalan március utolsó napján értesítette a Szom­bathelyen időző Draskovichot, hogy az idegen, magyarul nem beszélő, így sem szónoklásra, sem gyóntatásra, sem gazdálko­dásra és hiteleshelyi kiküldetésre nem használható embert nem hajlandó befogadni tagjai sorába. Az igazi okok aligha ezek voltak. Inkább azt a mellékesnek feltűntetett okot kell első helyre tennünk, hogy Mariani Péter kedvéért a káptalani küzdelmekben és ellenzékieskedésben érdemeket szerzett idő­sebb társaknak mellőzés lett az osztályrészük. Április 6-án megkapták a püspöktől a szigorú választ. Draskovich a kö­teles engedelmességre hivatkozva kiközösítés terhe alatt meg­hagyta a káptalannak, hogy azonnal teljesítse parancsát és Marianit iktassa be. Bár nem tartozott igazolgatni magát, mégis rendre cáfolta az ellenvetéseket. Mariani nem idegen, mert ha másnyelvű is, de tagja a magyar szent koronának. Papi becsületéhez szó sem férhet, tudománya — főképpen a hazai és egyházjog terén — kifogástalan. Eddig is magyar egyházmegyében fejtett ki épületes tevékenységet, s ha nem is egész hibátlanul, már beszél magyarul. Szónokolni nem kell neki. Ez nem az ő, hanem a székesegyházi főesperes dolga, s ha az elmondott szónoki beszédek alapján kellene értékelni a kanonokokat, nyugodtan elbocsáthatná a győri káptalan na­gyobb részét, mert hiszen legtöbben sohasem hirdetik Isten igéjét. Egyébként úgy látja a püspök, hogy a káptalant csak a » szokásos megátalkodottság « vezeti ebben az ügyben is, és csak ezért » keres a kákán is csomot«. Mert hiszen a többi magyar káptalanban is találhatnak idegennyelvűt, sőt Győrből sem kell elmenniök: ott is voltak és vannak idegen szárma­zásúak, sőt még olyan nemzetiségű is, mint Mariani. 157 ) Ma­riani dolga az esztergomi érsek elé is került, mert a győri kanonokok helyetelennek és magukra nézve sértőnek tartották 155 ) VIII. sz. fölvallási jegyzőkönyv 370. 1. 156 ) Kollányi i. m. 264. 1. 157 ) L. Gy. K. M. L. VI., n.: 269. A Szombathelyen, 1638 április 6-án kelt missilis levél margóján Nagyfalvy goromba és sértő megjegyzései olvashatók.

Next

/
Thumbnails
Contents