Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

szeptember 10-én az ő jóvoltából jutott el a római kollé­giumba 138 ) ez a Breznóbányán, körülbelül 1604-ben született, szegényebb katolikus nemesi családból származó fiatalember, ki iskoláit egész a logikáig a nagyszombati kollégiumban vé­gezte. Iskola- és kongregánista-társa volt Szelepcsényi György, kivel együtt készült a papságra. Vele egynapon, 1628. június 1-én tette le a szokásos intézeti fogadalmat s valószinüleg pályavégzetten együtt indultak haza Magyarországba. De ö pártfogója kedvéért hűtlen lett az esztergomi főegyházmegyé­hez, mely pedig a kisebb rendekkel megnyitotta előtte az egy­házi élet kapuját. 1636-ban mint a győri püspök udvari káp­lánjáról hallunk újra hírt, midőn bizonyára Draskovichra való tekintettel nekiadta a városi tanács a soproni Mária foganta­tásáról vagy Szent Györgyről nevezett »Stadtkuchel« javadal­mat. 139 ) Folytonos közelségében élve megismerhette főpászto­rát, kinek jóindulata 1637. augusztus 14-én a győri kanonok­sághoz és a rábaközi főesperességhez segítette. Bár szegény ember volt, hiszen a Káptalandombon vett házáért 1639-ben Lóny Mihálynak csak kisebb részletekben tudta lefizetni a 7CO tallért, 140 ) mégis iskoláztatta és neveltette testvérének árva gyermekeit, Prym Gáspárt és Györgyöt. 141 ) Nehéz helyzete csak akkor javulhatott a szépírású, csendes, alig észrevehető embernek, midőn 1643. április 23-án a jobb javadalmazása éneklőkanonokságra mehetett át 142 ) és sikerült megszereznie a Keresztelő Szent Jánosról nevezett zsámboki prépostságot is. Talán az egyedüli feltűnő és rendkívüli jelenség, ami a rá­vonatkozó kevés adatot titokzatossággal érdekessé színezi, halálának közvetlen előzménye volt. 1648. április 13-án, húsvét hétfőjén, hirtelen eltávozott Győrből Sopron felé. Előbb azon­ban összes bútorait elvitette házából. Egyik részét a francis­kánusokhoz, másik részét rokonaihoz küldte. 8 nap múlva, tehát fehérvasárnap után való kedden, délután 6 óra tájban, visszatért. Április 23-án reggel fölöltöztette magát szolgájá­val s kevéssel később, míg az öreg templomban az ú n. votív­misét mondták, ágyán hanyattfekve, kezét mellén összetéve, holtan találták meg. 143 ) Kántorságának 5. évfordulóján, elég fiatalon, hagyta itt a földet, melyen nem tülekedett a feltűné­sért. Püspökének azzal szerzett csak kellemetlenséget, hoay különös halála előtt nem végrendelkezett, és így a püspök­től, mint földesúrtól a visszaháramlás jogcímén elfoglalt háza pereskedés tárgya lett Draskovich, a Prym-árvák és a kápta­lan között. 138 ) „Promotus a R. D. Georgio Draskoviczio." „Ungarus Breznicenzis", „Filius Toannis". L. idézett helyen. 139 ) L. Payr i. m. I. 225. 1. 2. jegyzet. 14 °) L. Gy, K O. L. VIII. fölvallási jegyzőkönyv 335. 1. M1 ) L. Gy. K. O L. Lad.: 7., fasc : 19., n : 652. 142 ) L. IV. Számadókönyv 275 I. 143 ) L. IV. Számadókönyv 403. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents