Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Gálos Rezső: Széljegyzetek Vörösmarty két ifjúkori alkotásához
gondolaton kívül (a vágy hiú — a vágy balgatag) egy-két részletben is van hasonlóság. Az elindulás mindkét helye idilli. Láng: Szép hegyes vi- Vörösmarty: dék, a'hol tehén csorda, Legszebb pásztori táj közepett... ott járt Junok es i3áranyoK le- Nyájai közt fiatal pásztor. - — — gélnek. A' ko'.ompolást A vezető ürünek ballotta zörögni kolomp ját, hallani és kürtölést. A' Látta vidám inait szökdelve legelni. Pásztorok és Falusiak keresztül mennek énekelve. Vörösmartynak ezt természetesen nem kellett Gleich drámájából tanulnia; de a többi, már felsorolt indítékot ez az egyezés is erősíti. A második vágy mindkettőjüknél a hatalom, s egyik a szerelem is. Ez utóbbi Vörösmartynál megint szubjektív vonatkozású: miként a Magyarvárban, it is megjelenik — mindig, ha szerelemről van szó — a » völgyi leányka*. A harmadik álomban az ifjú Lata dicső szemet, a léleknek mennyei tükrét S hallá patak zengésű szavat szerelembe merítőt A szív hangjaival. Engedd a leghőbb szerelemnek járni nyomodban . . . Mintha a maga sorsát énekelné, aki szintén elhagyta a Völgységet és az élettel találkozott, népével, hazájával: Jaj neki! hogy küszöbén lúl hagyta csapongani vágyátl Várost és falut ment látni 9 ) s azokban az élet lmját és örömét Egy népet lele. mely gyéren val a s lelke törötten ősei bonjában . . . 10 ) Az imént említett egyezések talán igazolják föltevésemet. Nincsen szó forrásról, csak impulzusról — mint Vörösmartynál mindig — egy eszme, egy gondolat elindításáról, amelybe szubjektív elemek keverednek, de hatalmas képzelete önállóan alkot nagyszerűt. Ez a nagyszerűség, a monumentális most, mikor hőse is, mint ő maga a » völgyi leánykától « eljött s népére talált, a negyedik kívánságban tetőzik. Most is, mint a Magyarvárban (de attól független formában) a költőnek ezidétt keserves sötétenlátása szól. A többször idézett rész így hangzik: Egy népet lele, mely gyéren vala s lelke törötten ősei honjában, mellyel megronta örökre Ilarcz és visszavonás. Termékeny ugarban ekéjét Hasztalanul vezeté, nem örült munkája díjának. 9 ) 1827 ben tudvalevőleg bejárta a Dunántúlt. 10 ) ÖM. II. 414-416. I.
