Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

7-8. szám - ADATTÁR - Gálos Rezső: Amade László kiadatlan versei (III. sorozat)

3. Már kétszer ell mentél: egyszer sem könyveztél! Bútsú zokogássall! soha sem neveztél! Sok álnok habok közt mivell csak eveztél! De! föll nem találod: a' kit ell vesztettél! 4. Bizony! azt gondoltam: hogy ell fogsz ájúlnyi! Erőtlen tagokkall: az földre le hullnyil Azzalis én hozzám bútsuzva borúlnyi! S — hogy föll emellyelek! én reám szorúlnyi! 5. Azt gondoltam, mondasz reám ezer áldást! és! bé tellyesétted: ezer sok fogadást! egyedüli szívedben engem fogadsz s — nem mást? Ha nem érdemlettem? csak légy másé, bízvást. 6. Azt gondoltam: jajos lészen azon óra? Melly zokogásidat nem hozhattya szóra? de mivel nem szóltál állandó az jóra! mégh Te jég szívedet hevétti forróra. 7. Azért! már halgatok: nem szóllok egy szót is; Néked minden szerzet: kedves ha bár Tótis És ha? bár utánnad minden fut, és — lótis: Szenved! Meg vetetted! azután az jótis. 8. Akarom! érkeztél hogy ha szerencséssen? Most már meg nyughatol, és élhetsz csöndössen És "kénnyeztetheted kénnyédet kedvessen javaslom: utánnad senki se siessen. 9. Szabad vagy már! nem köll már senkitül félnyi! Bízvást lehet mindent egyaránt szemlélnyi! Szemérmeteséget kevélségnek vélnyi! És a' mint meg szoktad, törvény nélkül élnyi: 10. Szabad már mindennek titkossan intenyi! És eretnekséget: igaz hitnek tennyi! Az igaz szívek közt gaz konkolyt hintenyi! És még is magadot átkokkall mentenyi! 11. Szabad már tenéked tartanyi kémeket! Ámbár nyőstényeket és: ámbár hímeket! kik késértnek s — ölynek ártatlan szíveket! érz vass: annak gyomra! ki emészt illyeket! • I ; í 12. Ezt ugyan már többször én meg nem emésztem! Csodálom! eddig is: hogy ell nem enyésztem! A' meddig lehetet: csak meszszérűl néztem Véres verejtékkel izzadtam! s — epedtem!