Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

4-6. szám - Karsai Géza: Györszentmártoni népszínjátékok. I. közlemény

Győrszentmártoni népszínjátékok. — Első közlemény. — Vármegyénk népszinjátékai nem ismeretlenek a tudományos világ előtt. Sztachovics Rémig rendtársam, a hazai népszinjáték-kutatás egyik megalapítója és avatott művelője már a mult század hetvenes éveiben felhívta rájuk a figyelmet Nyalkáról, Kajárról, Tényőről és Nagybaráthegyről közölt Balázs-játékaival.

1

) Ugyanakkor Vadász Polikárp is közölt egy kisbajcsi (Szigetköz) Balázs-játékot.

2

) Érdekes, hogy bár Sztachovics és Vadász jól ismerték a megye magyar karácsonyi és vízkereszti játékait is, mégsem tartották érdemesnek az összegyűjtésüket. Sztachovics figyelmét elvonták a mosonmegyei németség gazdag kéziratos játékhagyományai,

3

) Vadász viszont — bár tudott a Győrhöz közeleső falvak betlehemezéseiről és háromkirályjárásairól, azokat nem a falusi ifjúságnak, hanem pusztán » városi suhancok « tevékenységének tulajdonította és ezért gyűjtésében mellőzte. Hogy ez mekkora mulasztás volt, azt csak akkor értjük át egészen, ha a mai csonka és töredékes játékszövegeket a mult század második felében gyűjtött és közzétett hosszabb, régiesebb színezetű szövegekkel összehasonlítjuk. A hazai és a győrmegyei népszinjátékkutatás többé soha vissza nem térő alkalmakat mulasztott el abban a korban, amikor szorgos utánjárással a mosón- és pozsonymegyei,

1

) a körmöcvidéki és szepességi

5

) németség többévszázados múltú népszinjátékkincsét nagyrészben még meg lehetett menteni az enyészettől. Annak azonban határozottan örülhetünk, hogy a 17. század közepén már régi szokásként emlegetett, talán a vándordiákok (clerici vagantes) középkori hagyományaiban gyökerező s megyénkben egykor általánosan elterjedt magyar Balázs-játékok felkutatásában Sztachovics és *) Sztachovics Rémig-: Adalékok népünk drámai költészetéhez. I. A Balázsjárás. Figyelő, HI. (1877.>, 277—87. és 369—79. !. 2

) Balázs-járás. Magyar Nyelvőr VI. (1877.), 186—190. 1. 3

) Vö. G. Kurzweil: P. Remigius Sztachovics urid die Anfänge der deutschungarischen Volkskundeforschuno. Deutsch Ungarische Heimatsb'ätter III. (1931.), 319-326. 1. 4

) Vö. Schröer K. Gy. és Sztachovics R. gyűjtéseit és kiadványait, melyekre a Sztachovicsról szóló fentebbi tanulmányomban pontosan utalok. 5

) Vö. Ernyeg—Kurzweil: Deutsche Volksschauspiele aus der oberungarischen Bergstädten. 2. kötet. Budapest, 1932. és 1937.