Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

4-6. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. II., befejező közlemény

Az építkezések szünetelése a véletlenül előkerülő régiségek szánját is csökkentette, a pénz állandó romlása pedig a terv­szerű ásatásokat tette lehetetlenné. Nem is mutathat fel mú­zeumunk ezekben az években lényegesebb gyarapodást. Akkor is tartott még ez az állapot, mikor Lovas Elemért állította a főapát úr a régiségtár élére 1922-ben. A kényszerű pihenésnek ezek az évei azonban nem mul­tak el nyom nélkül. Az új vezetők mindenek előtt áttekintést igyekeztek szerezni a rájuk bizott gyűjteményben, és ez, mint már említettük, feltétlenül szükséges is ahhoz, hogy a tevé­kenység évei tervszerű munkában telhessenek el. Évek kelle­nek hozzá, míg a tárgyakat egyenként kézbe véve teljessé le­het áttekintésünk. A mult hiányait is pótolni kellett. Megkez­dődött a szerzeményi napló kezdetleges, a körülményektől kor­látok közé szorított rekonstrukciója. Elkészült Győr város és a vármegye régészeti katasztere. Külön jegyzékbe kerültek a múzeum jótevői és gyarapítói. Aztán a katalogizálás 24 ) és ko­rok szerint való rendezés munkájába fogtunk. Ehhez meg szükséges volt a Győrre és környékére s főként gyűjtemé­nyünkre vonatkozó irodalom összegyűjtése és áttanulmányo­zása. A munka közben alakult ki a győrvidéki régészeti kuta­tás és gyűjtés történetének képe. S ugyanakkor, amikor már ásatásokra is lehetett gondolni, összeszedegettük a vidék ős­történetének adatait, és tárgyalásokat folytattunk egy, a város­hoz és múzeumhoz méltó épület létesítésére. A szaktudósok hosszú sora járt és kutatott múzeumunk­ban. Alföldi András, budapesti régész, egyetemi tanár és tanítványai Pannónia történetéhez gyűjtöttek anyagot. Nagy Lajos, debreceni régész, egyetemi tanár a győri terra sigil­láták korpusának kiadását készíti elő. Dolgozott gyűjtemé­nyünkben a Madridban közelmúltban hirtelen elhunyt Márton Lajos, egyetemi magántanár, a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának néhai főigazgatója. Fettich Nándor egyetemi m. tanár és tanítványai népvándorlási leleteinket tették tanul­mány tárgyává és felmerült a terv ezek új publikálására. Ku­bitschek Vilmos bécsi régészprofesszor, a hires Mommsen hires tanítványa, tanítványaival jött el hozzánk római feliratos köveink tanulmányozására. Érdeklődését felkeltették a látottak és 1927-ben a bécsi Tud. Akadémián számolt be kutatása ered­ményeiről, különösen a Beck-féle gyűjtemény győri eredetű feliratos köveinek vonatkozásairól. Gálos Rezső egyetemi tanár kéziratgyüjteményeinket kutatja és publikálja. De nem vártunk minden munkát a múzeumunkon kívül­állóktól. A múzeum mindenkori vezetői alkalomszerűen ismer­tették a szakfolyóiratokban és a gimnázium Értesítőjében azo­24 ) Ezideig elkészült az ősrégészeti katalógus és a céhemlékek jegyzékbe vétele. Az ötvöscéh történetén Jankó László ny. tanítónöképző-intézeti igazgató dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents