Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - ADATTÁR - Kovácsics Sándor: Kovács Pál orvosi tanácsai
gőrvélykórban, sápadtságban szenvednek, vagy testalkatukat kinövésektől lehet félteni. De foglalkoztatni kell a női nemet azért is, hogy nyelv kelepekké* ne váljanak. Álomról. Bűbáj forrás, melyből az életviszonyokon el ikkadt test nyugtot és erőt merít. A természet rendeléséből az éjszaka való az alvásra, ezzel sokan visszaélnek, mondja Kovács Pál, különösen városon. 8—1> órai alvás elegendő. Alvás alatt a test legyen szabad, a fekvőhely kemény, hogy a termet egyenes maradjon. Jobb oldalunkon feküdjünk, virágtól mentes szobában; minél kevesebben aludjanak egy szobában. Mindez helyes! A természet valóban az éjtszakál rendeKe az alvás céljaira, igazolja ezt az éjtszakai és nappali levegő közti különbség és ezeknek hatása az emberi szervezetre. Mindenki önmagán tapaszthatja, hogy nappali alvással nem lehet pótolni az éjjel elmulasztott avástt. E kél szaknak más és más a hatása a növényi és az emberi szervezetre. A növények nappal táplálkoznak a világító és ultraibolya sugarak hatása alatt, éjjel nőnek. Beleg ember éjjel jobban gyógyul. Nagy különbség van az éjjeli és nappali, éterikus és földkisugárzás között. Nappal világító sugarak töltik be az atmoszférái, éjjel a még nem eléggé ismert kozmikus sugarak érvényesülnek. Az éjjeli földkisugárzást a spektrum nem látható, a hosszú hullámú ultravörösi sugarak alkotják. Ezek a sugarak a szervezetre megnyugtató, pihentető hatással vannak. Elősegítik a szervezetbe az energia elraktározást. A nappali földkisxigárzás rövidhullámú, ultraibolya sugarakból áll, melyeknek hatása a növényi és az emberi szervezetre az előbbivel ellentéles: izgató, nagymennyiségű energiái fogyaszt. Az éjjeli levegőnek más a hálása a betegségekre is. Ha gümőkóros tüdőbetegek a szabadban hálnak, azok feltűnő gyorsan javulnak, gyógyulnak. 2. Szépség. A szépség ezerféle alakban nyilvánulhat. Meghatározni majdnem lehetetlen. Kovács Pál a következő meghatározási adja. »Általában a tagoknak, a külső testrészeknek egymással összhangzó idomzala, bizonyos belső, szellemi műveltséggel párosulva. Ezután külön szól a szépség, az idomzat egyes alkalelemeiről. A termet ne legyen tűlmagas, vagy túlalacsony. Kiegyenlítésre ajánlja az alacsony sarkot, vagy a magas kalapot. A ruházat, foglalkozás alkalmas a korrigálásra. Bőségesen értekezik a test egyes hibáiról, ferde nyakról, a hátgörbülések különféle alakjairól. A külbőr tárgyalásának hosszabb fejezetet szentel, med a termet után a szépségnek és egészségnek valódi tükre. »Rozsa arc, piros ajak, s fehér nyak felelte emelik a női nemi kejlemekel annyira, hogy azt mesterségesen is szokják néhol pótolni. Arcfestékről azt mondja Kovács Pál, hogy mindig nevetséges egy férfi előtt. »A festék csak a nőnemi gyengeség pecsétje asszonyi arcokon.- A szépség kívánalmainak megfelel a külbőr, ha tiszta, egészséges és természeti színben láthatjuk. Különösen ajánlja szerzőnk a nevendék lányok részére reggelenként a friss vizben való mosakodás t, mert ettől » sokkal szebben kivirulandnak arcuknak rózsái, mint a világ minden karminjától*. Én jót állok érte, mondja, hogy ha a hideg viz durvítaná is hármai képüke',
