Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
gyár Írásbeli gyakorlat is nagyobb lendülettel fejlődésnek indul, ennek a nekilendülésnek egyik nevezetes emléke Győrött születik meg. A széleslátókörű és a diplomáciai munkában is jártas Hartvik győri püspök írja meg Szent István egyik legendáját és pedig mint bevezetőjében mondja: erre a munkára egyenesen a király kívánságára vállalkozott az idős főpap. 2 ) A Hartvik püspök kormányzását követő időszak, a 12. század, Győr várossá alakulásának korszaka. A krónikák vagy oklevelek sárgult lapjain ebben az időben ritkán szerepel Győr neve, ez a kor a város történetének ismeretlenebb korszaka. Azonban e homály mélyén alakul ki a püspök szolganépeiből és a város területén élő királyi várnépekből az a község, amely a mai Nádorváros helyén, a püspök és káptalan Városától független és területileg is elkülönített Győrt megteremtette. Fejlődését a városon áthaladó kereskedelmi forgalom segítette elő és a 13. században ez a kereskedelem oly jelentős, hogy a IV. Béla király szükségesnek látja a győrkörnyéki vámokat szabályozni. A város fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy V. István királyunk az ez időben sokat szenvedett várost 1271-ben a királyi városok sorába emelte és az árumegállítójog biztosításával pedig éppen a kereskedelmet kívánta a város helyreállításának szolgálatába állítani. A fejlődő és a kereskedelem által vagyonosodó győri polgár pillantása túltekintett a város határain és az idegenből jövő-menő kereskedők hírt hozó és hírt vivő, eszméket kicserélő tevékenysége látókörét messze tágította és felébresztette szívében a vágyat a szellemi javak iránt is. Nagyon érdekes, hogy már 1214-ből van egy okleveles emlékünk arról, hogy Beutho »civis Jaurinensis« — g} T őri polgár — egyéb adományain kívül egy misekönyvet is adományozott a lébényi bencés apátság templomának. Ha ugyanebből az adalékból meszszehbmenő következtetést nem vonhatunk is le, mégis örömmel említjük meg, mert értékes adalék arról, hogy a győri polgár mecénás-jóindulata, már ebben a korban, a könyvre is kiterjedt. 3 ) A nyugati határon, a nyugati gyepű mögött fekvő várost, nemcsak az ellenséges erők támadásai, hanem a szellemi áramlatok is elsőnek érintettek a magyar földön. Először Győrré látogatnak el és innen mennek tovább a kolduló szerzetesrendek is. A szerzetesség eszméje a győriek előtt idáig sem volt ismeretlen, hiszen a város szinte a magyar Szenthegy tövében épült fel és a benedeki szellem bizonyára hozzájárult Győr 2 ) Szabady Béla id. mű XVIIf. 1. — Legendáé Sancíi Regis Stephani. Szent István király legendái. A legrégibb kézirat alapján az Ernst kódex hasonmásával közrebocsájtotta és magyarázta Varjú Elemér a M. T. Akadémia I. tagja. Bp., 1928. 3 ) Fejér György: Codex Diplomaticus. III. 2. 474—475. 1.
