Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Jankó László: Ötvös-apródok Győrött a 16—19. században
181. Eduard Seifert. 15 ) 1866. július 29-n szegődött i 1 / 2 évre Martín Ortner-hez. Szabadult 1870-ben. 182. Ignatz Lichtenstern. 1861). március 21-n szegődött 4 évre Bernhard Friedmann-hoz. Szabadult 1871. április 80-n. 183. Carl Spath. 1871. április 30-n szegődölt 3 évre Mariin Ortner-hez. Ha már most az itt közölt győri ötvösapródokat számszerűleg tekintjük, az 1588 körül Győrött tanult Kőrösudvarhelyi Mihály nevével kezdve egészen az 1871-ben szegődött Spath Károlyig, a közben eltelt 283 esztendő folyamán, 183 ötvösinasról van több-kevesebb tudomásunk Győr városában. Mindenesetre nem egy hazai város van, mely a Felvidéken, vagy Erdélyben ennél jóval bőségesebb számot tud felmutatni; hiszen ha nem tévedek, maga Rimaszombat 167 ötvösinast szegődtetett csak 174 esztendő során. (1611 —1785.) S hol vannak még akkor igazán nagyforgalmú ötvösiparú városaink! — Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Győrött az ötvösjegyzőkönyvek csak 1663-tól vannak meg, s az 1588 körül itt tanult Kőrösudvarhelyi Mihály és az 1636 után felszabadult Szitás Mihály, úgyszintén az 1644 körül itt volt Gyurkó és az 1651-ben ide szökött Modri Dániel neve csak véletlenül kiszakadt adat. Egyébként az 1588-tól 1663-ig eltelt három negyed-századra is legalább még 60 ötvösinast kell föltennünk a meglevő lajstromunk arányaiban. S még ne feledjük, hogy épen a 17. századról van szó, mikor a magyar ötvösség virágjában volt, s magában Győr városában 76 ) legalább 7—8 ötvösmester dolgozott egyazon időben. Ha aztán mindezt figyelembe vesszük, látnunk kell, hogy Dunántúl ötvössége sem maradt vissza a Telvidék, vagy akár Erdély városainak átlagához mérten. Ha a közölt lajstromot figyelmesen vizsgáljuk, s egyetmást itt is, ott is egybevetünk, nem egy érdekes megállapításra juthatunk. Példának csak egyet szakítok ki közülök: mely a Crinnes Mihály névre vonatkozik. Azt látjuk, hogy Pucher Ádám, Gross József, Rottenkoller György, Moor Ádám és Postarovitz László ötvösapródoknál a pesti Crinnes Mihályt találjuk tanítómesterül. Azaz amint feltűnik, hogy Pestre a győri céhnél szegődik (vagy szabadul) valamelyik ötvösinas, ugyanakkor a pesti Crinnes Mihályban csakis az ifjabb Crinnes Mihályra gondolhatunk, mert midőn 1732-ben Krinesz Mihály 11 ) Pesten ötvösmester, épenúgy a másik Crinnes Mihály ugyancsak 1732-ben Győrött isméteken kulcsosmeste \ 78 ) To« 75 ) Győri születésű. 76 ) Mennyi lehetett Győr város lakossága a 17. században, ha a város polgári összlakossága még 1720-ban is csak 7290-re tehető? (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai Győr vármegye 363. lap.) 77 } llléssy János: Magyarországi ötvösök 1732-ben, (Arch. Ert., 1904. 385—397. 1.) 7S ) Rómer Flóris Múzeum : Győri ötvösök jegyzőkönyve 1663—1779. (1732. május 11-i bejegyzés.)
