Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Jankó László: Ötvös-apródok Győrött a 16—19. században
tetést, a győri ötvösök jegyzőkönyve pedig rendszerint egész egyszerűen megnevezi a céhmestert (esetleg azt is elhagyja), megmondja a szegődtető mester és a szegődő inas nevét, megjelöli, hogy hány évre szegődött, s végül bejegyzi a kezesek nevét, hogy milyen összeggel állnak jót az inasért. Mindezt a legrövidebb formában, amint azt akár valamely »deák«, vagy hivatásos nótárius, akár az ákombákomaival küszködő céhmester — különösen a 18. században hellyel-közzel igen gyarló írással — a jegyzőkönyvbe bevezette. Elvétve megtörténik, hogy egy-egy evidentiával is találkozunk. Somogyi Mihók szegődtetésénél például 1667. július 10-én megrögzíti a jegyzőkönyv: »let apród esztendejének kezdeti Szent Peter Szent Pál napia« — Emelőleg hat a késő olvasóra is a győri ötvös bejegyzéseknek a 17. században gyakran használt záradéka: »I(ste)n engedgie hogy iamborul ki tölthesse«, vagy y>l(ste)n engedgie hogy bekeuel ki tölthesse «, megint máskor pedig »l(ste)n engedgie hogy jó egeseghel iamborul ki tölthesse «. A "száraz nyugtázás van már csak ezután, mint pl. »az szegődtetés pénzt meg adta« — A győri ötvösöknél az inast apród-nak is nevezték; legalább maga az 1529. évhez fűzött első céhszabályzat az inas kifejezésen kívül az apród megjelölést egyaránt használja. Nem teljesen szokatlan ez, mert hiszen többek közt a váradi és a kolozsvári ötvösök is használták, 1 ') továbbá János királynak a debreceni lakatos-kovács-csiszár céh számára 1531-ben kiadott oklevele 7 ) (mellyel a Szilágyi Erzsébettől nyert kiváltságaikat megerősíti) latin nyelvű szövegében ugyancsak az aprodos kifejezést használja. Azt is hihetnők ugyan, hogy a nevezett debreceni céhben apródnak legfeljebb csak utolsó esztendejében nevezték az inast, mert hiszen kimondják, hogy ki újonnan műre áll, három esztendőnek alatta aprodos ne lehessen. A győri ötvösök jegyzőkönyvében meg 1682. március 15-én azt olvassuk, hogy »Kestheli Petinek hégi estendöböl el engette(m) az Chae akaratiabul fel estendöt es az fel estendöre heti bert adok neki d, 25 en Etuös Lukacz ez ielen ualo Ui estendö napig«, vagy pedig: Anno 1673, 27 Augusti azt olvassuk, hogy » Vidák Palkónak Visky István ötvösmesternél y>4 estendöt köl tölteni harmadfel estendeig köl inaszol szolgálni, az masfel estendeiere fizetessze iar az Vratul« -— Mégis azt kell hinnünk, hogy a győri ötvösöknél az apród kifejezés az inasi esztendőkre általában vonatkozott. Nemcsak azért, mert a győri ötvösök legrégibb céhszabályzata az inas és apróa megjelölést egyértékűleg használja, s nemcsak azért, mert » Legény és apród« egybefogva is így szerepel (11. pont) — hanem azért is, mert ahogy a hivatkozott győri céhszabályzat 12. pontjában y>az eő apród Esztendői«-ről van 6 ) Szádeczky Lajos id. m. II. 71. 1. 7 ) Sárváry Ferenc : 26 elavult eredeti céh kiváltságlevél a M. Nemz. Múzeumban. (Tudománytár, 1839. X. füzet, 266—272. lap.)
