Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Gálos Rezső: Széljegyzetek Vörösmarty két ifjúkori alkotásához
Kaukázus tövében ez is, szó van — mint említettük — a partusokról is s a kezdőkép hangulata itt is sivár. De a történet nem az. Üj elindulás, más indítékokkal. Megint Riedlre hivatkozom: 6 ) » Mindnyájan ismerünk olyan meséket, melyekben valamely természetfeletti lény a halandóknak három vágyát akarja teljesíteni; a három vágy teljesül és az illető végtelenül boldog, látszólag, de a három vággyal semmit sem ért ei.« Az a szerény véleményem, hogy ezekkel a (rendszerint kolbászos) mesékkel sincs A Romnak semmi köze. Hog}' Vörösmartyra olvasmányai és a színpadon látott drámák igen nagy erővel, gerjesztően hatottak, azt minden nagyobb munkája megmutatja. Az ilyen élmények fölcsigázták teremtő képzeletét, az eposzi hitel helyett ezekre mint termőföldre volt szüksége s ebben egy-egy eszmecsíra azonnal gyökeret vert. Ezért hiszem, hogy a meseindítékoknál /1 Rom közelebb áll egy színdarabhoz, amelyet könyvben is olvashatott és (németül bizonyosan) színpadon is láthatott. A' kisértő Hegyi Lélek vagy a' három kívánságok c. »víg fantázia énekekkel«, amelyet Láng Ádám János, ez a szorgalmas szinészműfordítónk ültetett át németből, 1825-ben Kassán jelent meg. Forrása Gleich József Alajosnak (1772 —1841), mintegy 80 rémdráma szerzőjének énekes vígjátéka volt, Der Berggoist oder die drei Wünsche. Drechsler zenéjével a pesti német színházban 1819. november 29. és 1839. augusztus 11. között 19-szer adták elő, 7 ) Budán Der Berggeist oder der Unzufriedene und seine Wünsche cimmel 1827 —1841 között 8-szor. y ) Vörösmartynak tehát a húszas években bőven volt alkalma a darabot látnia. A hegyi lélek — Láng fordítása szerint — dörgés és villámlás közt lép ki barlangjából és Bekétleninek — aki »a' helyett hogy békével élne azokkal, a' mit a' szerentse néki adott; elálmadozza életét haszontalan kívánságokban — én ugyan az ő megjobbításán fogok munkálódni, de mégis kemény próbát kell néki kiallani« — három kívánságát teljesíti. Békétleni álomban éli át a hármat s egy negyedikkel ébred: a hegyi szellemtői azt is megkapja. » Balgatagok az emberek, a' kik azzal nem elégszenek be — oktat a hegyi szellem — a' níit a' sors keze reájok mért. « Rom is szellem, »a dúlás komor Istene«, ő is boldoggá akar tenni valakit három kívánságának teljesítésével. Az Ország-család sarja, az » ifjú kalandor « is álmában éli át három vágyának teljesülését. Ő is negyediket kíván és Rom azt is teljesíti. Még az alapgondolat is megegyezik: Toltly szerint azt hirdeti Vörösmarty, hogy vágyainkat mérsékelnünk kell, Gyulai Pál szerint, hogy minden vágy hiú, hamar teljesedik, de az egyre támadó új vágyakba belepusztulunk. Ezen az alap6 ) Id. m. 93. 1. 7 ) Kádár Jolán id. m. 120. 1. 8 ) U. ott 192. 1.
