Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
7-8. szám - ADATTÁR - Jankó László: Egy újabb győri ötvös mester a 17. századból
Mária mennybemenetelének tiszteletére emelt győri templomhoz?) szol, gáltassa be. Ilyen értelemben szol a győri városi levéltárban előkerült Testimoniales 1690-ből. írásbeli végrendeletet nem találtam melleLle, minthogy Linkh Gerard (= Gellért) nyilvánvalókig csak szóbelileg végrendelkezett. Hogy ki volt ez a Linkh Gerard közelebbről, közjogilag és magánjogikig mi volt az állapota Győr városában, nem tudjuk. Az .1617. évi telekkönyvben az északi Bástya-soron találkozunk Csillag Jakab huszár sarokházával, melyet özvegy Link Jánosnétól veti. Hogy Linkh Gerard ötvös egyenes ágon leszármazoltja-e Link Jánosnak, semmi adatunk nincsen róla. Német neve után ilelve és annak nyomán, hogy a Link név napjainkban is előfordul Poroszországban, azt gondolhatjuk, hogy külföldről, Németországból származhatott ide, a 17. században még mindenképen magyar lakosságú Győr városába. Mindenesetre felötlő, hogy nem volt tagja a győri ötvös-céhnek; Talán protection a lista volt. azaz katonai pártfogás alalt állott? Talán nem érte az a szerencse, mint a regimenlalallvaló Puchner Sámuelt, hogy a céh felvegye tagjai közé. Vagy talán nem is kereste? Nem tartom kizártnak, hogy Mészáros Benedek, Kálóczi János, Bodor Márton és Balázs Mester, kiket fentebb már említettünk, épen Gerard Linkh miatt kerülhetlek az adott esetekben a céh elé. Mert a »ncmcl ötvös«. mint általában a kontárok, kajtárok, himpellérek, a várbeli konvenciósok is kívül voltak a céhen, s a céhek mindig kényesek és érzékenyek voltak a maguk jogaiban. Ugyan a »kontar« sem lehetett egészen lehetetlen fogalom, mert hiszen országos vásárok alkalmával ők is behozhatták munkáikat a piacra, csak előzetesen be kellelt mutatniuk, hogy a mívlátó mesterek megvizsgálhassák. 3 ) A kolozsvári ötvöslegények és inasok 1610-i artikulusainak 3. pontja meg azt mondja, hogyha a legénynek az atyamester nem találna munkát a városban, »két hétnél tovább kontár helyen ne merészeljen mivelni« a legény.4) Azaz szükség esetén mégis csak dolgozhatott kontárnál a legény, csak nem tovább, mint két héten át. — Mosón vármegyének 1675-ben hozott határozata pedig kötelezi a himpelléreket. hogy 15 nap alatt álljanak be a céhekbe, különbén kitiltják őket a vármegye területéről. 5 ) Gerard Linkh, kinek munkássága idejét Győrött — a büntető adatok föltehető bizonyságával — 1666-tól 16894g számíthatjuk, ha nem is voll tagja a céhnek, hanem várbeli, konvenciós ötvös lehetett, kit a német zsoldos őrség támogatott, bizonyára képzett aurifaber volt, mégha a céhbeliek kontárnak, himpellérnek nevezlek is. S hogy forgalma mindig lehetett, következtethetjük abból is, hogy a győri 2 ) A püspöki székesegyház; a mai Belvárosnak is plébániatemploma. 3 ) Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. 1. k. 201. 1. *) Szádeczky Lajos u. o. II. kötet, 145. lap. s ) Kolosvári- Óvári: Magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, V./l. 185. lap.
