Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

7-8. szám - Bánkúty Ernő: Endrődi Sándor kiadatlan levelei és költeményei. I. közl.

zsidónak (Kállaynak) azonban mégsem adom el. Neked is csak azért írtam erről a dologról, mert Pepitől hallottam, hogy öreged fundus idán néz Füreden. Sajnálom, hogy a kalendáriumot nem néztem meg: akkor én is ittam volna á bajnok-kancsóból — legalább gondolatban az egészsé­gedre. Isten éltessen s tartson meg állandóan bajnoki-erődben és eré­lyedben. írod, hogy hagyjam oda Váradot. Mennék én, de egyelőre semmi kilátás a szabadulásra. Talán majd később eszébe jutok valakinek, a ki »befolyásos^ ember 36 ) s valamely protekció (a mi nélkül mai napság nem boldogulhat semmiféle ember) elmozdít, eltol innen. Győrrel vag}- Sz. fehérvárral szívesen cserélnék. A fővárosba nem vágyódom. De hát tűrni és resignálni kell. Sohasem hiltem, hogy ezekre is képes legyek. Pedig hál egészen így van. Csak olykor, az író­asztalomnál keseredem el egy kissé, mint erről majd »A homályban* című versem 37 ) is meggyőzhet. De azért a feleségemmel s a kis lá­nyommal (a ki gyönyörűen fejlődik) boldog vagyok. Őssé kő a na­gyobb álmokat. Hozzátok jól esnék közelebb lennem s akkor láthatnád, hogy mégsem vagyok oly önző, mint aminőnek képzelsz: tudok másoknak is élni, csak Váradon élek egészen, végkép kis családomnak^ merL iü erre vagyok utalva teljesen. Ernőt — kiről örömmel hallom, hogy egészséges — meg a regat­tistákat szívemből üdvözlöm. Téged a tieiddel együtt szeretettel ölel igaz barátod Sándor. Ha olykor gondolsz rám, írj. Mindig szívesen válaszolok soraidra s így legalább hallunk egymásról valamit. Nagyvárad, 883 febr. lő. 8. Kedves barátom. Tivadar! A hónapokig késett választ végre megkaptam s jól esett kiolvasnom leveledből, hogy olyan valószínűnek tartjátok az én Győrbe menetelemet. Most már hát csak sikerülne iga­zán! Én teljes örömmel mozdulnék el innen s azt hiszem egészen hasznavehető tagja lennék társaságotoknak. Annyi kétségtelen, hogy más életet élnék ott. mint itt, mert köztetek lennék ti vitorlázók^ ti bajnokok, ti ős-beszerzők stb! A mi Sylvát 38 ) illeti — Geb mir deine Hand — majd csak elphilosophálnék vele úgy mint Füreden: hagy­nám beszélni, magam meg verseket komponálnék azalatt. Igazán mon­dom, szívemből örülnék, ha az áthelyezés sikerülne! De még mindeddig nem tudok semmi bizonyosat, még azt sem, hogy tulajdonképen kinek a helyébe mennék. Pedig ideje korán szeretnék mindent megtudni, mert ilyen messziről nem kis gond lesz az áthurcolkodás s arra is kell idő, hogy ott rendbe jöjjek. Azért, ha Ernővel beszélsz., kérd meg a nevemben, hogy mihelyt tud valami bizonyosat, azonnal ludassá velem. Elejbe akarok készülni az állapotoknak. A fűzfa-poétáktól nem félek. Én az ilyen dolgokban nagyon phleg­matikus vagyok. Sok vad genie-vel volt már dolgom az életben. Hiába íjesztegetsz hát.

Next

/
Thumbnails
Contents