Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
7-8. szám - Bánkúty Ernő: Endrődi Sándor kiadatlan levelei és költeményei. I. közl.
zsidónak (Kállaynak) azonban mégsem adom el. Neked is csak azért írtam erről a dologról, mert Pepitől hallottam, hogy öreged fundus idán néz Füreden. Sajnálom, hogy a kalendáriumot nem néztem meg: akkor én is ittam volna á bajnok-kancsóból — legalább gondolatban az egészségedre. Isten éltessen s tartson meg állandóan bajnoki-erődben és erélyedben. írod, hogy hagyjam oda Váradot. Mennék én, de egyelőre semmi kilátás a szabadulásra. Talán majd később eszébe jutok valakinek, a ki »befolyásos^ ember 36 ) s valamely protekció (a mi nélkül mai napság nem boldogulhat semmiféle ember) elmozdít, eltol innen. Győrrel vag}- Sz. fehérvárral szívesen cserélnék. A fővárosba nem vágyódom. De hát tűrni és resignálni kell. Sohasem hiltem, hogy ezekre is képes legyek. Pedig hál egészen így van. Csak olykor, az íróasztalomnál keseredem el egy kissé, mint erről majd »A homályban* című versem 37 ) is meggyőzhet. De azért a feleségemmel s a kis lányommal (a ki gyönyörűen fejlődik) boldog vagyok. Őssé kő a nagyobb álmokat. Hozzátok jól esnék közelebb lennem s akkor láthatnád, hogy mégsem vagyok oly önző, mint aminőnek képzelsz: tudok másoknak is élni, csak Váradon élek egészen, végkép kis családomnak^ merL iü erre vagyok utalva teljesen. Ernőt — kiről örömmel hallom, hogy egészséges — meg a regattistákat szívemből üdvözlöm. Téged a tieiddel együtt szeretettel ölel igaz barátod Sándor. Ha olykor gondolsz rám, írj. Mindig szívesen válaszolok soraidra s így legalább hallunk egymásról valamit. Nagyvárad, 883 febr. lő. 8. Kedves barátom. Tivadar! A hónapokig késett választ végre megkaptam s jól esett kiolvasnom leveledből, hogy olyan valószínűnek tartjátok az én Győrbe menetelemet. Most már hát csak sikerülne igazán! Én teljes örömmel mozdulnék el innen s azt hiszem egészen hasznavehető tagja lennék társaságotoknak. Annyi kétségtelen, hogy más életet élnék ott. mint itt, mert köztetek lennék ti vitorlázók^ ti bajnokok, ti ős-beszerzők stb! A mi Sylvát 38 ) illeti — Geb mir deine Hand — majd csak elphilosophálnék vele úgy mint Füreden: hagynám beszélni, magam meg verseket komponálnék azalatt. Igazán mondom, szívemből örülnék, ha az áthelyezés sikerülne! De még mindeddig nem tudok semmi bizonyosat, még azt sem, hogy tulajdonképen kinek a helyébe mennék. Pedig ideje korán szeretnék mindent megtudni, mert ilyen messziről nem kis gond lesz az áthurcolkodás s arra is kell idő, hogy ott rendbe jöjjek. Azért, ha Ernővel beszélsz., kérd meg a nevemben, hogy mihelyt tud valami bizonyosat, azonnal ludassá velem. Elejbe akarok készülni az állapotoknak. A fűzfa-poétáktól nem félek. Én az ilyen dolgokban nagyon phlegmatikus vagyok. Sok vad genie-vel volt már dolgom az életben. Hiába íjesztegetsz hát.