Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után

fix (ápr. 11. és 17.), Moser: Das Stiftungsfest (ápr. 19.), L. Ar­ronge: Husemanns Töchter (ápr. 23.), L. Arronge: Doktor K L aus (május 9.). — Május 12., 13. és 20-án színrekerült Zappert: Ein Böhm in Amerika c. újdonsága meglehetős sikerrel. Május 2-án adták elő a győrvidéki árvízkárosultak javára Birch— Pfeiffer Die Waise von Lowood c. érzelmes darabját egy helybeli műkedvelő­nek, Pobuda Károlynénak fellépésével, aki a címszerepet adta. Friedmann a közönséget rémdrámákkal is csalogatta; ilyenek vol­tak: Die Klosterbraut (május 16.), Der letzte Jesuit (május 17.). Május 22-én búcsúzott Friedmann Die beiden Reichenmüller c. rep­rizével (ápr. 8. és 12. és május 3). — Ez év nyarán nagy szenzá­ciója volt Győrnek. Június 11-én hangversenyt rendezett a Wag­ner Richard-szinház a helybeli szinházban Seidl Antal hazánkfia vezérlete alatt. Különféle operákból adott elő részleteket, a Par­sifalból is. A győriek meglehetősen tanácstalanul fogadták Wagner művészetét. »Homlokegyenest ellenkezik ez irány az összes mai műzenévek — mondja a Győri Közlöny június 14-iki száma — »tarthatatlannak« minősíti és elutasító magatartást tanúsít a »jövő zenéjével« szemben. 1884 április 10-én jelenti a Győri Közlöny, hogy megérkez­tek a német színészek. »Mi részünkről nem gördítünk akadályt az idegen szinészet elé, boldoguljon, ha bír. A társulat igazgatója: Siege, ki 25 évvel ezelőtt 5—6 nyáron át volt városunkban és — mint mondja — az első arénát építteté Győrött, 111 ) Kremsből jött és bizik társulatának ifjú erőiben annak dacára, hogy a vá­rosra, szellemét tekintve s összehasonlítva a mu'ttal, rá sem ismer többé. Nagyot változott úgymond, 16 (sajtóhiba 26 helyett) év alatt Győr! Azelőtt úton-útfélen német szó hangzott, most pedig még alig hallott egy-két német szót. Örülünk Siege úr ebbeli ta­pasztalatán s szeretjük hinni, mire még egyszer hozzánk jön, fehér holló lesz a német szó s így a német szinészet önmagától beadja a kulcsot.« — Siege Ignác tehát, aki 1856—1860-ig volt győri igaz­gató, újból idevetődött szerencsét próbálni. Szávay Gyula vicc­lapja, a .Garaboncziás Diák 1884 ápr. 13-án (III. évf. 16. sz.) arról elmélkedik, hogy jönnek a német színészek. »Kivancsiak! vagyunk, mire megy ott a német, ahol a magyarnak felkopott az álla.« Első előadásuk ma: Die Familie Schneck (a Csiga-család). Úgy látszik sejtik, hogy minő előmenetelük lesz, mert mindjárt az első előadáson a hátrafe'é menő csigát emlegetik. Sőt még a csigá­ról is visszavonulnak, mást adnak hír szerint. Nem vagyunk olyan mokány rosszakarók, hogy el ne mondjuk ama jó ref. pap fohá­szát az Istenhez: Ne nézd, uram, hogy ő német, ő is a te teremtményed! A Győri Közlöny április 17-iki számából olvassuk, hogy 3 előadást tartottak eddig Siegeék, mindig üres háznál. Az utolsón l ) Sieg-e ebben tévedett. Kottaun építtette fel az Arénát 1849-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents