Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Adattár - Lugossy István: Egy kis vadász- és lovasetimológia

népek, főként hadseregek terminológiájában. Soutache-on a francia zsinórdiszt ért. Bizonyos, hogy értelmileg és fonetikailag azonos a magyar » sujtás* szóval. Canlard, Kantarre-nak nevezi az idegen lovas épúgy, mint a magyar huszár a kantárt. (A magyar lovas azonkivül általánosságban a zabiára csatolt szárat kantárnak nevezi, ellentétben a kocsiló gyeplőjével."! Kápa a német és francia lovaskatonának is nyeregfej. — Atilla, mentv, csákó, a világ minden magyar stílű egyenruhát viselő lovasának ismeri nevű ruhadarabja. A huszár bőrfonattal szegélyezett, szivalakú kivágással ellátott, magasszárú csizmáját a volt közös hadsereg ruházati szabályzata (többesben) Czismen névvel jelölte meg. A loval kapcsolatban megemlítem, hogy az elsőül Kocs, komárommegyei községben készült kocsinak megvan az analógiája a NeuTitselein morva községből eredő Neutitschenka elnevezésében, mely szláv végződésű szót a németek is ily alakban használták. (Hogy a nép mennyire hajlamos az idegen szavaknak saját szájaize szerinti elferdítésére, arranézve álljon itt, hogy a bevezetésben említett Fadlallah el Hedad tábornok nevét Bábolna környékén széltében » Haddelhadd «-nak mondták.) Lugosg Ist nun.