Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Szabady Béla: Barokk költő Győrött a 17. században
jezsuita kollégium megalapítását. Így az egykori szerzeteskatonák javadalma a »militia Christi« kezében valóban »hasznos beneficium«-má vált. Draskovich püspök háláját hamarosan meg is látta készségéért, mert még ebben az évben (1686) neki adományozta a pápócí prépostságot, melyhez ugyancsak az ő támogatásával 1641-ben megnyerte a pápóci perjelséget is a királytól. 14 ) A harcosszellemű főpásztor mindig jobban értékelte Vörös Mátyás békés és szolgálatrakész egyéniségét. Midőn az 1637-ben meginduló perlekedés káptalanénak mindig több tagját állította vele szembe, 1642-ben őt tette meg püspöki helynökévé és általános ügyhallgatójává. ir >) A bűnbánat, halál, örökkévalóság gondolataival foglalkozó költő mindig jobban beleélte magát abba az új szellemi légkörbe, melyet II. Ferdinánd állandó támogatása mellett Pázmány Péter teremtett meg. Ennek sikeréért nemcsak lelkesedett és irodalmi eszközökkel dolgozott, hanem anyagi áldozatokat is hozott. 1642-ben templomot épített prépostsági falujában, Páliban. 16 ) Ez azt is tanúsítja, hogy anyagiakban kedvező volt a helyzete az öreg, de még mindig agilis Vörös Mátyásnak, ki népszerű, kedvelt tagja volt a győri társadalomnak is. 17 ) Baráti összeköttetést tartott fenn a vármegye és város nemesi vezetőivel, szívesen segített másokon is. Állása, elfoglaltsága, irodalmi tevékenysége mellett aprólékos szívességekre is talált időt. Pl. maga készítetté el a számadáshoz szükséges könyveket a káptalan részére. Sok aggodalmat és szomorúságot okozott neki unokahugának, Radovan Juditnak békétlen házassága. A 80-ik évéhez közeledő aggastyán önfeláldozó módon fáradozik azon, hogy békességet teremtsen köztük. Még attól sem riadt vissza, hogy lóra kapjon és » paripán oda futamodjék « a perlekedő házasfelekhez. Mintha az idő megállt volna ősz feje fölött, hiszen ő maga úgy sem szeret|te a tétlen egyhelybenélést. Járt káptalana és a saját ügyeiben, miután a kancellária szolgálatban megjárta Bécset, Prágát, 14 ) Draskovich püspök Pázmányhoz 1636. február 9-én kelt sk. levelében említi már tervét, hogy Vörös Mátyással lemondat a soproni keresztességről, de akkor kártalanításul a zalavári és kapornaki apátságokat szánja neki. Közben megtörtént a soproni kollégium alapvetése. 1636. szeptember 15-én Vörös le is mondott és kérte a királyt, hogy adományozza Draskovich püspöknek az egyház és az ifjúság vallásos nevelése érdekében. V. ö. Orsz. Levtár. Act. les. Coll. Sopron fasc: 2., h. : 2. Az u. ott található fasc.: 1., n.: 3. jelzésű irat szerint a királyi beleegyezés október 28 án, a beiktatás nov. 19-én meg is történt. V. ö. u. ott fasc. : 2., n. : 13. Ugyanekkor lemondott a Krisztus Teste javadalom tekintélyes jövedelméről is. Háza és 14 szőllője volt. A pápóci prépostság adománylevele nincs meg, de 1636. végén már így szerepel. L. Számadókönyvet. A prioratus (perjelség) adományozására vonatkozólag v. ö. Orsz. Levtár. Liber I. Collat. Reg. 441. lap. Payr amaz állításának igazolására, hogy Vörös tiltakozott a jezsuiták megtelepítése ellen, nem említ forrást. ls ) V. é. Protocollum Consistoriale 1642. évről. Győri püspöki levéltár. 16 ) L. a pálii templom kőemlékét. 17 ) A török végváriak „rezgelődéseit" nem számítva, béke volt 1643-ig. Ez meglátszik a káptalani osztalékokon, mely 1640—1641 ben már készpénzben is évi 250 frtot képviselt.
