Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Szabady Béla: Barokk költő Győrött a 17. században
34—30 évet a gyermekkor, iskoláztatás és pályakezdés foglalja el. Fontos kérdés annak a tisztázása is, hogy hol végezte iskoláit. Kőmives Kolos szerint talán Bécsben. A, szerzőt az késztette ennek föltevésére, hogy Schrauf könyvében talált egy Michael Vörös Comaromiensis nevű tanulót, aki 1588-ban a bécsi egyetem hallgatója volt. A feltevés jogosságát bizonyítaná, hogy Vörös Mátyás féltestvéréről, Radovan Istvánról okiratilag igazolható a komárommegyei Tömördön és Nagyölbőn való lakás. Ha öccse ott lakik, róla is feltételezhető, hogy özvegyen maradt édesanyja második házasságával baranyai lakását komáromival cserélte fel és árva fiacskáját is ide hozta. Igy lehetne »komaromi«-nak mondani. De nem valószinű, hogy egy tisztes, de polgári származású árvagyermekért a nemes rendbe tartozó mostohaatya akkora anyagi áldozatot hozzon, mint aminőt 1588-ban a bécsi taníttatás jelent. Ehhez hozzá kell még tennünk, hogy a helyesbített születési dátum szerint Vörös Mátyás még csak 13—14 éves gyermek lett volna. Ilyen korán pedig aligha járattak még felsőbb iskolába egy olyan gyermeket, akit szerény anyagi helyzetbe hódoltsági területről vetett ide, a királyi Magyarország földjére a sors. Inkább elfogadható az, hogy tanulmányait a turóci prépostság jövedelméből fenntartott znióváraljai, vagy vágsellyei jezsuita iskolában végezte. Ezek az iskolák akkor nyíltak meg, mikor Vörös Mátyás a középiskolás korba nőtt. Az alap jövedelmei módot nyújtottak a páteroknak, hogy fizetni nem tudó, szegény fiúkat a papi pályára neveljenek. A turóci prépostság adományozásának egyébként is ez volt a célja. A znióváraljai jezsuita iskola 1593-ban már három osztályban nagyszámú tanulót nevelt. Ez a szám nagyobbodott az osztályok gyarapodásával, 1596-ban már rethorika-osztály is volt. A tizenötéves török háborúval járó( anyagi nehézségek miatt a kollégiumot az iskolákkal együtt 1598-ban Vágsellyére helyezték át, hol 1601-ben már 400 bennlakó, tanulóval foglalkoznak a páterok, kik között P. Dobokay Sándor és P. Forró György mellett már ott találjuk az ifjú Pázmány Pétert is. :i ) Ha váraljai és sellyei iskoláztatására vonatkozó feltevésünk alapos, akkor Vörös Mátyás írói fejlődésének irányára érdekes következtetéseket vonhatunk le. P. Dobokayt tábori lelkészi megbízatása nevezetes összeköttetésbe hozta a 16. század legkiválóbb magyar lírikusával, Balassa Bálinttal. Ismeretes, hogy a viharosmultú katonaköltőt a fiatal P. Dobokay részesítette a haldoklók vigasztalásában, mikor Esztergom ostromakor halálos sebét kapta 1594-ben. A lelkesen magyar* jezsuita nemcsak megkedvelte »ama nagy elméjű és emlékezetű, jó Balassa Balintot«, de folytatta is utolsó, katolikus hitvédő munkáját, ugyanott őrzött, Cimtheca VIIF., nun ; 623. jelzésű iratot. E szerint 1648. július 11-én 72 éves volt. E szerint 1576-ban kellett születnie. 3 ) A znióváraljai és vágsellyei iskolákról adataink P. Velics L. S. J. Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából c. mű első füzetéből valók.
