Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Markó Árpád: Adatok a győri Apátúrház történetéhez
A jelentés, jobban mondva beszámoló, a következő épületekről szól: 1. A Ferencrendiek kolostora. Bár szilárd épület, de az 1764. és 1783. évi földrengések annyira megrongálták, hogy helyreállítása igen költséges volna. A szobák igen* kicsinyek, a fedélszerkezet rossz, a^ földrengés a tornyot is annyira megrongálta, hogy harangozáskor mozog és le kellene bontani, mert nemsokára összedől. Mindez igen sok pénzbe kerülne, ez az épület tehát katonai célokra nerrt alkalmas. 2. A Karmeliták üres háza a külvárosi majorok között, igen kicsi, abban 4 páter alig fért el.. Ez az épület tehát számba sem jöhet. 3. A Szent Benedekrend főapátsági épülete Pannonhalmán szintén nem jöhet tekintetbe katonai célokra, mert nem valami nagyon jól és tartósan készült épület (!), magas hegyen, Szentmárton községtől jó negyedórányira fekszik és a feljutás a meredek lejtőn oly nehéz, hogy vizet pl. csakis szamarakkal lehetne felhordatni. 4. A Szent Benedekrendnek Győrött lévő u. n. Apáturháza (Praelaten-Haus) az egyedüli épület, amelyet katonai célokra fel lehetne használni; igen alkalmas lenne arra, hogy az ezred iskoláját (Rcgiments-Erziehungs-Haus) a szeminárium helyett oda helyezzék. Ez az iskola jelenleg Székesfehérvárott van. Az épületet persze kissé át kellene alakíttatni és tataroztatni, ezért az ezredparancsnokság beszámoló jelentéséhez mindezekről a munkálatokról szabályos költségvetést csatolt és az egyemeletes épület földszintjének és emeletének színes tervrajzát is mellékelte. A tervrajzból határozottan felismerjük a Széchenyi-téren ma is régi, barokk pompájában díszelgő Apátúr-házat, melynek legkeskenyebb oldala a főbejárattal a téren van, mig az épület jobb- és bal-, hosszabb frontja, az Apátúr-utca és a Szent László-köz felé esik. 5 ) A tervrajzon megjelölt kút és az I. emeleten jelzett kápolna is egyeznek. A tervrajz azért is érdekes, mert az épületnek bizonyára sok olyan régi részletéről adhat felvilágosítást, amelyek a későbbi átalakítások során talán eltűntek. Blovsk}' ezredes beszámoló jelentésében elpanaszolja, hogy a helybeli kőműves- és ácsmesterek nem hajlandók az épületek adatainak összeállításában segédkezni és ezt a helyszíni felvételt is csak azért vállalták, mert megígérték nekik, hogy fáradságukért megfelelő díjazást, vagy legalább is napidíjakat kapnak. Blovsky ezredes tehát engedélyt kér arra, hogy ezeket a költségeket felszámíthassa. A mesterembereknek ezzel a vonakodásával magyarázható az is, hogy a megüresedett csornai Premontrei-rendház adatait nem tudja felters ) Az Apátúr-házat mai alakjában Saighó Benedek főapát építtette 1742-ben. Rendtörténet id. h. 274. oldal.
