Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Jenei Ferenc: Náprági Demeter könyvtára
nem ismerjük, de a győri székesegyház régi könyvtárában mintegy ötven kötetről kétségtelenül megállapítható, hogy egykor az övé volt. Az egri nagyprépost, a.z aradi prépost, az erdélyi, később győri püspök, majd kalocsai érsek szeretettel vallotta könyveit magáéinak. Náprághi szerepét eddig nem méltatták a magyar könyvgyűjtők sorában, pedig könyvtára, még csonkaságában is, figyelmet érdemel. Nem volt iró, egyetlen könyve is egyik diplomáciai beszédének lenyomata, de korának kiváló szónoka volt, akit ae országgyűlés rendéi is ozívesen bíztak meg kiváló tapintatot megkívánó szónoklatok mondásával. Náprághi szónoki sikereinek titka egyebek között széleskörű olvasottságában lehetett. Ezt bizonyítja könyvtára, amelyből a sokat olvasó, sokfelé tájékozódó olvasónak arcképe rajzolódik elénk. Természetesen könyveinek alaprétegét a teológiai szakmunkák teszik. Az egyházatyák és egyháztanítók közül Carthagoi Szent Ciprián műveit a párisi 1512-es kiadásban olvasta. A De Civitate Dei — Szent Ágoston műve — bázeli 1515-iki kiadásban van meg. Ugyancsak bázeli, 1563-as kiadásúak Beda Venerabilis munkái is. Szent Athanász Dialógusai a Szent Háromságról, 1570. évi helynélküli kiadásban vannak meg. Aranyszájú Szent Jánosnak két művét őrizte meg könyvtára, Evangéliumi magyarázatainak. 1543. évi lőveni kiadását Monoszlói András is olvasta. Párizsi 1514. évi kiadásban van meg Alexandriai Szent Cyrill három műve. Aquinói szent Tamás Aristoteleshez irt magyarázatait velencei 1570-es kiadásban olvasta. Az egyházírók sorában; ott találjuk Petrus Lombardust is, Velence, 1506. Durantus Rationaléya Hermannus Lichtenstein kölni 1488. évi kiadásban van meg. Ugyancsak ősnyomtatvány Szent Antonius firenzei érsek műve, a Summa confessionis. (Hely és nyomda megjelölése nélkül 1473.) Az újabbkori egyházi irók sorát Bellarmin Szent Róbert Disputatioi vezetik be. Melléje sorakoznak a 16. század katholikus és protestáns egyházi irói. Calvin Institutioi, Schreckenfuchsius Commentarjai, Schneidevinus, Goropius Becanus, Rebufius irásai mellett ott találjuk Egidius Hunnius egyik művét is. (Egy másik Hunnius-munkát Eszterházy Tamás, és Kürti István fordít le 1602-ben magyarra és erre felel Pázmány egyik latin Írásával.) Utoljára hagytuk Beza Tivadar egy művének — De Haereticis — megemlítését. Az 1554-ben megjelent könyvet már 1555-ben írott ajánlással küldi Félegyházi Tamás Melius Juhász Péternek, a debreceni egyház pásztorának. 3 ) Náprághi Demeter teológiai érdeklődése kiterjedt Mohamed tanításaira is. A székhelyéről elűzött kalocsai érsek foglalkozik annak a népnek hitével is, amelynek akkor az ország 3 ) Jenéi Ferenc. Félegyházi Tamás könuvaiánlása Melius Péterhez. Győri Szemle, 1935.
