Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.
Ez a kapu másfél méter széles s a" boltozat legmagasabb pontjától 2.2 méternyire van, átment a külső várfalon. Ma az egész pince feneke 4.20 m. mélyen fekszik a püspöki palota udvarszintje alatt. Magából a kapuból ma csak 1.30 m.-nyi látszik, s rézsútosan a Dunához vezet. Feljegyzések szerint innen hozták be a bort a várba, de kétségkívül volt fontosabb célja is, nevezetesen körülzárás, vagy ostrom esetén segélycsapatok és anyag behozása, vagy az ostromlottak rajta keresztül észrevétlenül elhagyhatták a várat. Kétségkívül fontos, de egyben kényes pontja is volt az egész várnak, mert mint erre az említett 1561-i jelentés is rámutat, árulás lehetőségének veszélyét rejtette magában. 18 ) Az északi palotát egész pincerendszer szövi át. (Melléklet.) Rajta különböző korok nyomai meggyőzően mutatják az egész erődítés nagyszerűségét. A pincék bejárata ma az udvar felől nyilik és ennek szintjét véve nullapontnak, még ma is egész 7.15 m. mélységre nyúló részeket találunk. Legnagyobbrészük, legalább ma, téglából van s kisebb részük faragott kő. Ez utóbbiak kétségtelenül a várkastély legrégibb korából származnak. Az északi palota déli oldala még a 16. század közepén is beugrott (L) s onnan nyitott kétkarú lépcső vezetett az emeletre. (Fig. 4.) Ma ez be van építve s nyomaira a pincehelyiségek fekvéséből következtethetünk. A helyiség, hol ma a pincebejárat van, a nyitott lépcső helyén áll, donga boltozata, kisebb fiókokkal (B). Belőle falépcsőkön jutunk egy 8.2x3.6 m. (C) területű helyiségbe, mely már 1.40 méterrel mélyebben fekszik s rajta négy ajtónyitás van. Az egyik a bejárat a B. helyiségből, a másik egy gótikus kőtoku ajtó s egy 3 m. magas helyiségbe vezet (H). A helyiségnek lőrésszerű ablaka van, mely már a palota nyugati falába nyilik. A bal oldalfal későbbi választóval. Az ablaknyílás melysége 1 m., ez a mérete tehát a palota főfalának is. A 3-ik ajtó a jobb falban van s ez ma falépcsőkön át két egymásután következő hatalmas dongaboltozatú helyiségbe vezet, ezeknek padozata már 3.50 m-rel fekszik az udvar nivója alatt. E helyiségek, amelyek ma borpincéül szolgálnak, a többszöri átépítés nyomait viselik. A második helyiségnek délnyugati sarkában alacsony faragott kőpillér töredékét találjuk, innen egy 2 m. magas és 8.2 m. hosszú folyosó vezet abba a kazamata-rendszerbe, melyről fentebb szóltam (F) és melyből az említett kapu is nyilik a Dunához. Az északi falban (C helyiség), annak jobb sarkában, faragott terméskő ajtótok egy lépcsős folyosóba vezet. Innen az egész építmény faragott kő és kétségkívül az egész pincerendszer felismerhetően legrégibb része. A folyosó 2.10 m. magas, de csak 0.90 széles. Boltozata szintén lépcsős. A bal falában lőrés van. 18 ) „Az elővárban boltozott utak fpoterna) vannak, melyek kirohanásra s csapatok elhelyezésére szolgáltak." Coucy várának leírása. (Bárczay.)
