Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.
szirtikritikusok, hogy a Győrré kerülő német társulatok csupa frivol operettet és könnyelmű bohózatot hoznak; tették ezt a magyarok is; de a magyar színigazgató a legjobbkor szinrehozta a Bank bánt, vagy //. Rákóczy Ferenc fogságát is és evvel mindígi komolyabb és erkölcsösebb maradhatott. Ä hazafias darabok biztosították sok vidéki színpad bűneinek bocsánatát. A német szinészet utolsó éveiben majdnem teljesen elfordult a komolyabb művészettől. Csak akkor adták elő a németek jobb darabot, ha bécsi burgtheaterii vendégeik voltak. Mi az oka a műsor e hanyatlásának? Kétségtelenül az intézmény öregkora is. Öreg ember nem törődik az Ízléssel, az ettikette!, szókimondóbb. A német múzsa öregebb volt, mint a magyar; nem kellett attól félnie, hogy rossz hirbe hozzák, öregebb személynek elnézik a sikamlósát is. A fiatal magyar múzsa nem szorult még rá arra, hogy állandóan a disznókolomppal harangozzon... ! A német szinészet bizonyos fokú müsori lezüllését a győri népmozgalmi viszonyok is oKozták. A németül beszélő győri családok elmagyarosodtak, de ez a megmagyarosodott osztály, a hajdani iparos és kereskedői osztály, átadta helyét a közgazidasági életben egy újonnan bevándorolt tömegnek, amely nyelvileg nem tudott asszimilálódni, természetesen művéitségileg sem 1 . Ennek az új társadalmi rétegnek magas volt a klasszikus dráma vagy a finom francia szalon vígjáték. Durvább koszt kellett neki, amin nevetni lehetett. Az 1873-ban bekövetkezett nagy »krach« tönkretett sok régi vagyont és felszinrevetett sok új gazdagot, akiknek — mint napjainkban is látjuk — nem művészet kell, hanem művészetpótlék: kabaré, mozi és rádió. Így a színházból a hetvenes években zengeráj lett. A német szinészet azért is bukott meg, mert az operett egyoldalú kultuszával tinglitangli lett belőle. Kutúráiis célokat már nem igen szolgált. A német szinészet bukásából a ma-" gyar is tanulhat. Művészetet nem lehet üzleti alapra helyezni, mert ilyenkor előbb tönkremegy a művészet, azután az üzlet is. 7. Végre a magyarországi német szinészetnék, tehát a győrinek is, igen nagy kultúrtörténelmi érdekessége és értéke van. Maga a német szinészet is jósokáig a műveltségnek és a kultúrának terjesztője, finomítója és tanítója volt, egészen a mult század közepéig, néha még azon túl is. A színházban tanulták meg az emberek azt, hogy mi á divat, hogyan kell társaságban viselkedni, mi az illendőség. — A győri német szinészetnék is megvan a maga kultúrtörténelmi fontossága, saját múltunknak egy része elevenedik fel benne, multunknak egy olyan része, melyről nem szabad azt gondolnunk, mint ezt Koltai tette, hogy ez szellemi életünknek egy szomorú eltévedése volt — nem; ez is múltunknak egy olyan szerves fejlődési korszaka volt, amely gazdag nemcsak tapasztalatokban, hanem kitermelt értékekben is. Nemcsák történelmileg érdekes kor ez a győri utódok szemében, akik' végtére is nemcsak kíváncsiságból, hanem kegyeletből is foglalkozhatnak őseik szellemi életével, német színészetével is. De a győri német színészetnek nemcsak helybeli és magyar-
