Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Jankó László: Régi győri házak és emberek

Régi győri házak és emberek. Fényes Elek azt írja 1847-ben városunkról,

1

) hogy » tágas négyszegű piaczát szép épületek veszik körül. Valami kitüno épületekkel nem dicsekedhetik ugyan; de mégis említést érdemel a püspöki székesegyház, s a hajdani jezsuita templom«. Ami a legnagyobbrészt saját szemléletei nyomán dolgozó tudós és érdemes író ez állításának első részét illeti, sajnálkozással kell bevallanunk, hogy a Széchenyi-tér »szép épületei « — legalább a nyugati oldalon a két sarokház —, azóta bizony deformálódtak már. Állításának másik részét illetőleg azonban azzal szeretnénk nyugtatni magunkat, hogy talán csak középületekre érti megállapítását? Bár akkor is többet találhatott volna, mert biztos tudattal gondolunk azokra a 17. és 18. századi lakóházakra, melyek a Tűztorony pusztulása és egyéb veszteségeink mellett is a századok vasfogát és a késő utódok nem egyszer kegyetlen kezét keményen keresztül állották. Hogy milyen lehetett a mai Széchenyi-tér képe nem közel száz évvel ezelőtt, hanem — mondjuk — a 17. század elején, szinte elképzelni sem tudjuk már. Ki tudná megmondani, milyenek lehettek a házak például akkor, mikor a nyilt piacon volt Kiral Martho haza alatt levő áros boltia annak az olasz Mathias Buiattinàk, kire durva erőszakkal tört rá 1627ben veje, a spanyol Michael CastiellanP Nem tudom, nem úgynevezett »lábas ház«-ra kell-e itt gondolnunk, a »háza alatt« kifejezés nem oszlopos, nyitott boltíveket jelentett-e? Vagy csupán a földszintre vonatkozik? A városunkban elterjedt olasz hatás miatt nem tudhatjuk, vájjon Király Mártonnak a mai Széchenyi-tér és Jedlik Ányos-utca sarkán' levő háza nem az emelet alatt kiképzett » boltok «-ban szolgáltatta-e a lakosságnak szükséges árucikkeket? Az 1617. évi telekkönyvben Bujáth Mátyásnak (= Mathias Buiatti) lakóháza a Szent Erzsébet (ma Apáca-)utcában volt és sarokházának egyik oldala a »Düna felél nyíló közre « nézett; tehát a mai káptalani bérház közvetlen szomszédja lehetett. (Káptalandomb 15. sz.) Nem itt támadt azonban apósára a spanyol Castiellán, hanem a nyilt piacon, hol az egész város láthatta és hallhatta. Nem érdektelen ismernünk az esetet, mert a spanyol betelepült neve nem régen szóbakerült a Győri Szemle lapjain. — Buiatt(i) 1627-ben Quasimodo-vasárnap táján panaszt tesz veje ellen a város tanácsánál,

2

) hogy mikor épen meggyónt és Istennel megbékéllett volna,, veje két ízben is erőszakosan rátört és sok embereknek hallatára azt 1

) Fényes Elek : Magyarország leírása. II. kötet, 20. lap. 2

) Buiatti panaszát 1. Győr város levéltárában: Prot, ab Anno 1600—1639. 189. lapon.