Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
bencés főgimnáziumban kapott állást. Később újságíró, miniszteri hivatalnok és gimnáziumi tanár lett a sokat hányalott életű író. Meghalt Aradon, 1886-ban mint aradi főreáliskolai tanár. írói pályája Győrből Indult ki. Sok mindenfélét írt. Első kellemetlenségei is Győrött voltak. Lapját, a Raaber Geschäfts-Anzeigert még véletlenségből sem ismerjük, egyetlen egy példánya sem maradt meg. Gyermekkoromból emlékezem Rózsaági egy regényére, melynek az volt a cime: Hova lettek a milliók? Ezt a Rosenzweig szerkesztő urat Kainz, a színtársulat komikusa a színpadra vitte, karikatúrát csinált belőle. Ezért és egy másik ilyenfajta rögtönzése miatt Kainz színészt a cenzor jelentése szerint kétszer becsuklak. 55 ) 1857-ben újította fel a kormány a már 1824. január 8. kelt legfelső rendeletet, hogy 15 éven aluli leányokat és a 17 évet be nem töltött fiukat nem szabad színészeknek fellépletni. 5,; ) 1857. január 17-én viszont Dorner megyefőnök a külföldi eredetű és honosságú sziinészekkel szemben szigorúságot ajánl. Csak igen kiváló művészi erők kaphatnák tartózkodási engedélyt. 57 ) 1857. júliusában indul meg a Győri Közlöny is. A lap természetesen sokat foglalkozik a magyar színészettel, a német társulatokat pedig vagy agyonhallgatja, vagy csak akkor beszél rólúlkl, ha valami rossz fát tesznek a tűzre, ha valami hibát vethet szemükre. A német műsort elvből nem közli, előadásaikról nem hoz ismertetést. Ellensége a'német Tháliának. Ha hires vendégük van, kelletlenül kénytelen engedni merevségéből és hoz az eseményről néhány sort. Evvel az eljárással talán használt a lap a maga ügyének, de bosszúságot szerzett a szinház krónikásának, aki éppen e miatt a német szinészet utolsó évtizedeiből alig tudott adatokat összeszedni A Győri Közlöny 1857. okt. 29-én kezdi sürgetni új szinház építését, még pedig a régi helyén. Nov. 1-én részvnytársulat alakítását ajánlja az építési költségek megteremtésére. Az 1858. év elején (jan. 7-i számában) így ir.- » Avagy nem látjátok-e be, hogy Thália templomtok igen templomtalan állapotban van? A karzat recseg, a páholyok oldalai ki nem állják a becsületes támaszkodást, a szin bejárata rossz, mi miatt a társaság nőtagjai megbetegesznek.« A színház rossz karban van. Eddig mindig az volt a magyar szinpártoló közönség panasza, hogy a német sziné veknek előnyösebb a hyári szinidény, mert télen a szinház rossz füthetősége mialt majdnem használhatatlan. Most olyan hangok is hallatszanak, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Huber Antal cenzor je'entése 1857. április elsejéről azt mondja, hogy a magyar színházat azért ís látogatják többen és jobban, mert a téli esték alkfalmasabbák szinház látogatására, mint a nyár forró estéi. A kereskedők és ipa55 ) Megyehatósági elnöki iratok. 1857. 902. sz. 56 ) Tanácsi ügyek 857/48. 57 ) U. o. II. 571. sz.
