Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
Kottaun április 12. kezdte meg az idényt. Elmar Ferdinand Raimund? c. életképe került előadásra. Az évad nevezetesebb eseményei a következők: Május 29-én színrekerült Goethe Egmontja. A győriek lelkesen tüntettek, különösen az utolsó jelenetnél, Klárchen apotheosisában, amikor mint a szabadság géniusza jelenik meg. Schiwny ezredes, állomásparancsnok, panasszal fordult a megyefőnökhöz, utasítsa a cenzort nagyobb szigorúságara. Dorner Ede erre június 1-én Írásbeli nagy orrt adott Ecker Jánosnak. Ecker János a feddést naplójában evvel a tiszteletteljes magyarnyelvű feljegyzéssé intézi el: »Csiri-Csari!« De ezután Eckar nem engedte meg Schiller Wilhelm Telijének előadását, amelyet Richter színész jutalomjátékának szántak június 12. Június 5. Kottaun színrehozta Spath Fulgent bencés tanár hazafias darabját, a Niklas Jarischitzot. 20 ) Aug. 22. Kottaun beváltotta régi »fenyegetését«, előadta Goethe Faustját, (az első részt), Schiller K\ab\ale und Liebe^ Die Räuber, Die Jungfrau von Orléans, Kleist Das K\äthChen von Hellbronn c. darabjait, Halm, Laube, Gutzkow, Hackländer egy-egy drámáját és sok zenés bohózatot. Júliustól kezdve operákat is hozott színre Kottaun. Ezek voltak: Lucia von Lammermoor (3), Lucretia Borgia (2), Beiisar (2), Norma^ Gemma di Vergy (2), Robert der Teufel (2), Martha. Az Abschieds-Almanach szerint szeptember 6-án volt azuto só előadás, de két szinlap fennmaradt szept. 14. és 15.-rő! is; tehát nem tudjuk, meddig húzta ki Kottaun az idényt. Mint a mult évben, idén ís Adelsheim kisasszony magyarul tudó szinésztársaival magyar darabot adott elő jutalomjátékui július 21-én, még pedig a Nőtlen férjei Kottaun győri szereplése ez évvel véget ért. Emlékezetessé tette nevét operaelőadásaival és a nyári színpad fölépítésével, amelyben nemcsak ő, hanem az utódai is játszottak a forró nyári időkben, néhány öregebb győri polgár még ma is emlékezik rája. Ecker János telekkönyvvezető, a szinház krónikása, színházi cenzora és a városnak szini szaktekintélye 1852. október 4-én meghalt. A megyefőnök helyette Pottyondy Gusztávot ne/ezte ki színházi cenzornak. A városi tanács színházi szakértője ezentúl Lehner János tanácsnok és alkapitány volt. 1852. decsrnber 10-én a tanács megbízta Lehnert, a szinház jövő nyári bérbeadásáról értekezzék a gazdasági választmánnyal és több olyan eggénne 1 , aki magát a színészet pártolásában kitüntette. Lehner 1853. január 7. azt ajánlja a tanácsnak, adja ka a szinházat Wagner Mátyás pécsi színigazgatónak. Wagner és társa Czernits Ignác dec. 4-én folyamodtak volt az engedélyért. Fest Raimund pécsi rendőrkapitány és Cseh Ede baranyai főispán igen meleghangú pártoló 'eve et adtak Wagnereknek, 21 ) akik 20 ) Spathról: Pukárszky. A magyarországi német irodalom története. 483. 1. 21 ) Acta Theatralia 4684. sz.
