Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Szemle - Könyvszemle - Bedy Vince: A győri székesegyház története (gr)

Könyvszemle. Bedy Vince: A győri székesegyház lörlénete. (Győr egyházmegye múltjából. 1. sz.) Györ, 1936., 8-r., V., 172 1. A győri egyházmegye nemes lelkületű főpászlora, röviddel székfoglalása után elhatározta, hogy megíratja egyházmegyéje történetét s azt az óhajtását fejezte ki, hogy a munkával szerelne Szent István esztendejének áldozni. A több kötélre tervezeti nagy mű szerkesztésére Bedy Vince nagyprépostot, Mohi Adolf apá.kanonokot és Szabady Béla tanárt kérte meg, s rájuk bízta, hogy munkatársaikat összeválogastsák. A szerkesztők azonban rövidesen látták, hogy a levéltári anyag teljes kiaknázása nélkül nem foghatnak ilyen összefoglaló, monumentális munkához s ez utóbbival 1938-ra nem készülhetnek el, azért elhatározták, hogy egyelőre monográfiákkal alapozzák meg a munkát s párhuzamosan a Monumentúk összegyűjtéséhez látnak. A monográfiák első kölete máris napvilágol látott. A győri egyházmegye több mint kilencszáz esztendős története nemcsak egész hazánk, hanem különösen városunk múltjával is összeforrod, ez utóbbi elválaszthatatlan tőle. Ezért Szemlénk is mély hálával és igaz örömmel köszönti a főpásztor elhatározását s szeretetlel a munka első kötetét, amelynek szerzőjéhez folyóiratunkat melegebb szálak is fűzik. — Bedy Vince hosszú évtizedek óta, fáradságos kutatással s rendszeresen gyűjlötle a Székesegyház múltjának adatait: az anyag készen állott nála. Elképzelhető az öröm, amelyei műve megírásához fogott — az ő öröme a mi örömünk is, mikor a kész munkát lapozgatjuk. Szerénységét és érzékenységét bán tanok meg, ha dicsőítő elogiumot írnánk róla. Állapítsuk meg e helyett, hogy természetszerűen az avatott történelíró tudományos módszerével, okirattárak és minden forrásmunka szakszerű fölhasználásával elénk tárja mindazt, amit a székesegyház múltjából ma tudnunk lehet. Eikiséri a műemlék történetéi keletkezésének a 15. században még hagyományul élő 1033. évéből — egy kisebb, egytornyú, valószínűleg románslílusú, felmagasítod apsisú templomtól — mai formájáig. Szent István temploma kétszáz esztendeig álll s részint a talárjárásnak, részint IV. Béla ostromának eshetett áldozatul. Omode püspök építette 1256-ban az új templomot, amelyet Ottokár csapatai megrongállak ugyan, de a 15. század végéig megmaradt az eredeti román kiképzés. Héderváry János püspök ugyan 1404-ben a mai Szent Lászlódvápolna gótikájával már megbolygatta ennek egységét, a gotizálás csak Mátyás királyunk korában lelt teljes és Dóczy Orbán nevéhez fűződik. A 10. század a székesegyház legszomorúbb ideje. Lassú pusztulása ellen hiába védekeztek a püspökök, 1582—87. között villámülés okozta tűz még megmaradt tornyát is ledöntötte, mégis, több kísérlet után csak az ifjabbik gr. Draskovich György erélyének sikerült az átépítés, Giov. Bad. Rana munkája. Nagyobbszabású újílás a nagy barokk püspök, Zichy Ferenc gr. érdeme volt; Széchenyi Miklós gr. idejében renovállak a lemplomot mai alakjára, ekkor kapta vissza gyönyörű román apsisail; lcgxíjabb restaurálását Brcycr püspök kezdte meg