Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.
a „Bárány-vendéglő" és a ,,Tejes-utca" irányában húzódott el amaz árok, mely ezen metszet által kijeleltetik. Ez a hagyomány különben még mindig tartja magát, holott a vizes árok helyén 1555 után legfeljebb száraz árok maradt fenn, melyet a 19. század elején temettek be, mikor is a püspökvár falaihoz a jelzett útvonalon ma is meglévő házaKat építették. « Én tanulmányoztam a győri várat ábrázoló eddig ismert képeket és ábrákat és beszámoltam a Győri Szemlében (1. 7—8. szám) 1930-ban 47 darabról, 1931 és 1932 további 6 darabról. Időközben még 16 drb ujabb metszetet találtam, tudomásom van tehát 69. sokszorosított 14 ) és unikumszámba menő 14 drb kézirajzról, de sehol az 1—6 számok alatt fentebb elsorolt lapokon kivül, sem metszeten, sem kézirajzon a középkori vár nyomait meg nem találtam, pedig Ráth az »akropolisjelleg« kifejezéssel épen arra céloz, hogy a Káptalandomb építményei kiemelkedve, mintegy uralkodnak a város felett. Ráth György kép- és metszetgyüjteménye könyvtárával együtt 1905-ben bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémiába került, de az említett Bouttats-metszet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őrzött hagyatékában megtalálható nem volt. \ éleményem szerint Ráth tévedett, midőn az »Akropolisjelleget« mutató metszetet Bouttatsnak tulajdonította s csak az előbb felsorolt 6 metszet egyikére gondolhatott, valószínűleg a 3. számúra, melynek szerzője azonban ismeretlen (egy példányban a győri városi levéltárban). Bouttats Gáspárnak csak két győri metszete ismeretes: az egyik a Priorato Galeozzo História de Leopoldo Caesaré Bécsben 1663-ban megjelent művének II. k. 269. lapján közölt alaprajz, mely elég gyakori (I. 2.). Győr vára ezen már abban az állapotban van, amint azt gr. Wymes Ferenc 1660 körül megtervezte, tehát már az újkori Győr várát második fázisából, az ú. n. Montecuccoli-féle állapotban véste meg. 15 ) A másik egy perspektivikus rajz Győrről, északról nézve. Az előtérben lovas harci jelenet s Peeters Jakab Description des places et ville du Royaume de Hongriejàban 1683-ban jelent meg Raab cimmel és szintén a fenti alakjában mutatja Győrt (II. 31.). Ezek egyikén még nyoma sincs a Káptalandomb külön erődítményeinek. Bouttats Gáspár kereken 100 évvel később született (szül. 1640, megh. 1703 Antwerpenben), mint mikor a Káptalandomb középkori falait lebontották, ismert metszetei a várat az 1660 utáni átépített formájában ábrázolják. Valószínűleg sohasem járt Győrött és metszetei az akkori szokás szerint a kiadók rendelésére készült másolatok. Különösen áll ez az imént említett alaprajzról, mely egészen **) Győri Szemle. VII. évfolyam, 1—3. szám. 42. lap. 1S ) L. Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról. Győri Szev , t 1930. I. 7-8. szám.)
