Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
ságos embervásár volt a táborban. Ez a körülmény megérteti azt is, miért néptelenedtek el Magyarország azon vidékei, melyeken a török sereg gyakran megfordult. A kullúr-lörténetiró Evlia Cseleidnél gazdag bányára talál, mert a történeti események keretében soktele és változatos dolgokat ir le: a tábori életet, városokat, hegyekel, folyókat, természeti ritkaságokat, ünnepélyeket, vendégségekel, népviseletet, szokásokat. A IV.. a legrövidebb fejezetében Vidinből Belgrádba lett utalását mondja el, míg az V-ikben Belgrádból Budára telt utazását irja le, mely 1663-ban történt. Zimonylól kezdve föl Budáig minden várost és falvai leír a legaprólékosabb részletekig. Evli i az egyes városokra vonatkozó történelmi eseményekéi is fölemlíti. Különösen figyelmet érdemel a mohácsi ütközet leirása, melyet állítása szerint egy szemtanúnak elbeszélése nyomán irt. Érdekes, hogy abban az időbea, mikor Evlia Mohácson járt, a mohácsi csatatér a törököknek búcsujáróhelye volt s emléképülel jelezte az ott eleseit törökök sírhelyét. Legérdekesebb a Vl-ik fejezel. Buda és Pest leirása 1663-ból, amikor mindkét város fölött a félhold uralkodott. Evlia Cs. leirá ában > kibontakozik elöltünk a régi Buda, mint egy mesebeli keleti város a maga tarka-barkaságá val, összes középüleleivel, mecseiéivel, fürdőivel, erődítményeivel, közigazgatási és társadalmi berendezéseivel, iparával, kereskedelmével. A VII. fejezel az 1663-ík évi felsőmagyarországi hadjárat leirása. E hadjárat leírásában igen sok várat és várost ir le, különös részletességgel Esztergom várát és Vác városát. A felsőmagyarországi hadjárat befejezése után Evlia a nagyvezér hivatalos levelével Hercegovinába indult. Ezen útját a VIII. fejezetben irja le, amelyben nemcsak Hercegovina városait ismerteti, hanem Dalmácia több városára is kiterjeszkedik. Hrdckes Raguza leírása, mely e koriján önálló köztársaság volt török fönnhatóság alatt. Az 1664. évben a Dunántúl alsó részében kezelődölt meg a háborúskodás. Evlia Boszniából visszasietett, hogy részt vehessen a hadjáratban. Ezen útjában könyve IX. fejezetében leírta az akkor török uralom alá tartozó Valpó. Siklós. Szigetvár, Berzence, Babocsa és Kanizsa várakat. Különösen érdekes, amiket Szigetvár elfoglalásáról elmond, meri ezekéi atyjától hallotta, aki Szigetvár ostrománál jelen volt. Kanizsa várának felmentésével és utána Zerinvár elfoglalásának és lerombolásának elbeszélésével befejezi VI. kötelét. 68 ) 6. Evlia Cselebi török világutazó magvarországi utazásai 1664- 1666. A M. T. A. tört. biz. megbízásából ford. K. I. Budapest, 1908. I—VI. és 272. 1. Karácson kutatása közben észrevette, hogy a konstantinápolyi mecsei- és derviskoloslorok könyviárában lévő Evlia Cselebi kéziratának VII. kötete túlnyomó részben még Magyarországról szól és az 166-1—1666 évek eseményeinek e 1 beszélésével foglalkozik. Benne található a Dunántúl jelentékeny részének, a Duna és a Tisza között fekvő 6S ) Kath. Szemle, 1904. 807—810. lk.
