Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
Karácson kidőlt a munkából, bátran és mély sajnálattal kell mondanunk: a magyar történettudomány nagy kárára. Thallóczy, aki Karácson életében annyira szívén viselte a török levéltári kutatások ügyét, 1913 őszén előterjesztést tett a miniszterelnöknek az állás újrabetöltése végett. Majd a hercegprímáshoz fordult, hogy a papnak a munkáját arra alkalmas pap folytassa. E megbeszélések eredményeképpen és a M. Tud. Akadémia elnökével való megállapodás alapján Thallóczy dr. Mosonj 7 Lipótot, az esztergomi teológiai főiskolán a szentírástudományok és a keleti nyelvek tanárát terjesztette föl a miniszterelnöknek kinevezésre. Mosony 1914. nyarán foglalta el állását Konstantinápolyban; 66 ) nem sokáig maradt a kijelölt munka mellett. A világháború kitörése, a háborús évek egyéb gondjai elterelték a figyelmet a tudósok csendes munkálkodásáról. Feledésbe mentek a tudományos vállalkozások és a vállalkozók is. A háború után medrébe visszatérő élet lüktetni kezdett, új erők léptek a kidőltek helyébe. Karácson eszméje testet öltött a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet felállításában, mely 1916 november 2Í-én tartotta alakuló gyűlését. Célja volt az intézetnek, hogy a fiatal tudósoknak a török-magyar érintkezések kutatására, a keleti, elsősorban a török-magyar összehasonlító nyelvészet művelésére, kutatásaik helyszíni folytatására módot adjon. 67 ) A nagy összeomlás törmelékei alatt az új keresőknek meg kellett találniok a régi munkások keze nyomát. Ezek bizonyára hálával ismerték el Karácson Imre érdemét is. Mi sem akartunk mást. Friss babérral akartuk díszíteni halála 25-ik évfordulóján halványuló emlékezetét annak, aki a magvető szerénységével elvonult az aratók szeme elől. Karácson működésének ismertetése után vessünk egy tekintetet jellemére, foglaljuk össze működésének eredményeit, hogyan állíthatjuk be portréját a magyar tudományosság nagy munkatermébe. Karácson életén arany fonálként vonul végig önzetlen hazaszeretetén alapuló fáradhatatlan, kitartó munkássága. Eletét egy törekvés iránjdtotta, használni hazájának: »a rég elmultak történetét kutatva lényt deríteni hazánk ködbe burkolt időire«. Ha valakiről, akkor róla elmondhatjuk, hogy a munka embere volt. Hivatásának mindegyik terén egész erejével, ritka tehetségének fényével állotta a munka hevét. Ahol csak megjelent, mindenütt szeretetet, derűt árasztott papi lelkének finomságával, kedves, lebilincselő modorával, ritka tudásával, melyet kortársai megbecsültek s nagyra értékeltek benne. Nemes lélek volt; nem ártott senkinek, csak használt. Derült, 66 ) Mosony L.: Thallóczy L. és a magyar—török levéltári kutatások Konstantinápolyban. (Tárca.) Alkotmány 1916. 346. és 347. sz. 67 ) Századok, 1917. A konstantinápolyi magyar tudományos intézet megnyitása. (200—206. I.)
