Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
»Egri török emlékirat a kormányzás módjáról « magyar fordításban nyomtatásban került a miniszterelnökségre. — iNegyedik jelentésében (1910. jan. 7.) örömmel jelezhette, hogy az elmúlt évben jóval nagyobb mennyiségű történeti anyagot sikerült fölkutatni és összegyűjteni, mint az 1908. évben. Különösen a magyarországi hódoltsági terület történetére vonatkozólag talált gazdag anyagot. Munkájának módszerét is jelezte: »A felfödözött történeti okmányokat törökül is mind lemásoltam, hogy az eredeti szöveg is meg legyen nálunk, mert amint a törökök eljárását látom, nem sok kilátás van arra, hogy ez okmányok itt megmaradjanak, mivel a nagy gondatlanság folytán már eddig is kocsiszámra menő iratok pusztultak elitt.« 5 *) Az összegyűjtött és lefordított anyagot korszakok szerint rendezve csatolta jelentéséhez. Ebből az összegyűjtött anyagból jött létre a »Török-magyar Oklevéltár 1533—1789.« c. kötet, melyet Thallóczy Lajos, Krcsmárik János és Szekfü Gyula rendeztek sajtó alá. Karácsomnak már nem volt ideje a sajtó alá rendezést elvégeznie, a magyar szöveget még egyszer felülvizsgálnia. Igy is értékes, mert a fordítást Karácson hagyatékában talált eredeti török szöveg másolataival Krcsmárik összehasonlította. Igy az Oklevéltár 1914-ben megjelenhetett. Ezzel tulajdonképpen a végére értünk Karácson konstantinápolyi működése ismertetésének. A teljesség kedvéért még egy-két dolgot meg kell említenünk, amelyek rávilágítanak arra, hogy Karácson mennyire alaposan dolgozott, mennyire felhasznált mindent kutatásai kibővítésére, ismeretek szerzésére, nevezetesen utazásait is. A szakadatlan fárasztó, idegölő munka rossz következményeinek mérséklésére, felüdülésre, de újabb tudományos ismeretszerzésre felhasználta Konstantinápoly környékén és messzebbre tett utazásait. A környéknek, a látott könyvtáraknak, levéltáraknak leírása élénk és alapos megfigyeléséről tesznek tanúságot. Első nagyobb útja Szalonikibe vezetett, utbaejtve az Athos-hegyet is. Mint művészeti nevezetességet kiemeli Szent Demeter mecsetét, mely keresztény bazilika volt. Július 6-án Rodostóba ment, a fejedelem tartózkodási helyére. Októberben Brussza városát látogatta meg, ahol megtekintette az Uludsámit és annak könyvtárát, majd a Jesil dsámit és Jesu türbét. Mecsetkönyvtárai szegényebbek, mint a konstantinápolyiak. A Városház levéltárában semmi történelmi emléket nem talált. Október 25-én Izmid örmény temetőjében megnézte Thököly emlékkövét. Thallóczy utasította, hogy a felállítandó emlékoszlop feliratát törökül is készíttesse el. 1910. szept. 19-én Koniában, a szeldsuk szultánság egykori székvárosában a Szelim-mecset nagy könyvtárát tekintette meg. Karácson szeme előtt nemcsak a magyar tudományosság gazdagítása lebegett, hanem olyan intézménynek létesítése is 54 ) Török—mRcryar Okíevéltár 1533 —1789. előszavában, 12. 1.
