Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
sének csak egy célja lehet: a fermán-másolatok (szultáni iratok) összegyűjtése. Thallóczynak is panaszkodott leveleiben: ő türelemre kérte és azt az útbaigazítást adta neki, hogy folytassa kutatásait másfelé. Szinte fölvillanyozta, mikor júl. 18-án előkerült az első Rákóczi-emlék: a fejedelem 1706-ban írt levelének török fordítása, melyben a magyar ügy iránt a nagyvczir jóindulatát kérte. Míg a levéltárak niegnyTak számára, akadt máshol dolga. A Besir-aga-mecset könyvtárában elkezdte Evlia Cselebi kézirata második kötetének fordítását. Ezt október végén befejezte s elküldötte Fejérpataky László címére, aki az Akadémia elé terjesztette kiadás végett. Ez volt az első jelentős eredménye Karácson konstantinápolyi kutatásának. Közben megtekintette azokat a levéltárakat és könyvtárakat, melyekhez könnyen hozzájuthatott. Igy volt a Phanarban, a pátriárkái levéltárban; tisztelgett III. Joakim orthodox pátriárkánál s engedélyt kért a kutatásra. Az eredményt: Vázlat a konstantinápolyi péüriéirkaság történetéből c. cikkben foglalta össze. 36 ) Emirghiánban megtekintette Szavni bey és Izmet bej török urak nagy könyvtárát, kik készségesen adták meg az engedélyt a kutatásra. Értékes kéziratok vannak itt. 57 ) Karácson érdeklődése most már a törökök figyelmét is könyvtáraikra irányította. A török kormány elrendelte, hogy az összes közkönyvtárakban lévő könyvek összeirassanak és azokról rendes leltár készüljön. 38 ) Ez is tehát Karácson érdeme. November havában meglátogatta a francia St. Benoit kolostort. A könyvtárban Charriére: Negotiations de la France dans le Levant. Paris 1850 c. munka IL kötetében megtalálta olasz fordításban Szulejmán proklamációját, mely 1552. májusban kelt Konstantinápolyban. 39 ) 1908. július havában nagy esemény történt Törökországban. Kisütött az alkotmányos szabadság napja, júl. 24-én a szultán elrendelte a parlament összehívását. Most már nem a szultán az úr a birodalomban, nem is a kormány, hanem az új-török bizottság. Karácsont a változás annyiban érdekelte, ámenedben tőle céljának előbbrevitelét remélte. Nehéz feladatát megkönnyítette a beállott politikai fordulat. Az ifjú törökök alatt az ő munkája is könnyebb lett, lassankint megnyíltak előtte a levéltárak, melyeket Abdul Hamid idejében olyan féltékenyen elzártak előtte. 40 ) 36 ) Napló 1907. szept. 14. 37 ) Egyik KÖprüli Ahmed krétai hadjáratával kezdődik s a karlovici béke leírásával végződik. A másik Ali efendi Kanuni Jenicserián c. munkája, mely különösen értékes a janicsárok történetére nézve. (Napló 1907. okt. 10.) 3S ) Napló 1907. nov. 14. 39 ) U. o. 1907. nov. 27. 40 ) U. o. 1908. júl. 24.
