Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Adattár - Lugossy István: Egy kis vadász- és lovasetimológia

lü. Készenis vár olthon: nemes Sánka János! Távozásod miatt; tudom, hogy héjános! Noha szerelmében nem lészen hibányos! Ez lett bizonyíltya: az Bári Plébános. 11. Az szivek egy máshíl melly nehezen válnak! Pártuló gyötrelmek: ha szivekre szálnak' Látodis könyveim: csúrdulóban álnak! Vedd bé bútsúzásit hív Gáspári Pálnak. 6 ' Közli: Gálos Rezső. Egy kis vadász- és lovas-etimológia. Tiro! — mondja a hajtó, vagy vadászlárs figyelmeztetően, ha repülő vad tart a puskás felé. Vidékünkön a hajtó a neki folyéko­nyabb »Tirol« szót használja. Hogy mi a tiro szó etimológiája vagy csak értelme is, arra nézve többféle föltevés volt. Egye­sek az olasz »Uro« (lövés) szóból származtatják; mások francia eredetűnek gondolják (lire haul! = lőjj magasra!). Mindkét magyará­zat logikus; mégis a véletlen a szó valódi értelmét tárta fel előttem és nem akarnám ezt a titkot vadásztársaim elől a sírba vinni; azért megóvom a feledéstől. Néhai Fadlallah el Hadad Mihály arabs eredelíí tábornok, akkor a bábolnai állami ménes ezredes-parancsnoka, említette alulírott előtt, hogy a sólyommal vadászó arabsok a karjukon ülő madarat »teir-ho!« szóval buzdítják a felrpülésre, mikor szárnyas vad jelentkezik a lát­határon. Ez annyit jelent, hogy » repülj magasra !« Ez a magyarázat értelmileg és eredet tekintetében annyira helytálló és megbízható, hogy a tiro szó eredetét kétségtelenül innen származónak tartom, annál is inkább, mert a szavak etimológiájánál döntő jelentőségű mással­hangzók, a (több nyelvben néma) h betű elhagyásával, pontosan egyez­nek az eredeti kifejezéseivé^.. Sinkorán névvel jelöljük meg a nagy, sovány kutyát, eredetileg vadászkutyát. E szó származása dolgában adataim nem tartanak az eredetiségre igényt; csak a rokonfogalmak csoportosítása kedvéért em­•lítem fel, hogy valahol olvastam, hogy ez a magyarosan hangzó szó tulajdonképen a francia »chien courrant« (futó kutya) kifejezés elfer­dítése. Igy jelölték meg ugyanis a középkorban Franciaországból be­hozott, gyorslábú fajkutyákat. A vadászatlal rokon lovaglósport egyes kifejezései viszont, az idegen nyelvekben nyertek polgárjogot, fényesen bizonyítva, hogy a magyar ősidők óla lovasnemzet hírében állott a vi­lág köztudatában. Nem is említve a huszár szónak ismeretes elterje­dését (német Hussar, francia hussard, angol hussar, olasz ussard, sőt a tatár ussvar) több, a lóval kapcsolatos magyar szó terjedt el idegen 6 ) Kivül : Gáspári Pál Urunk szomorú bútsúzása Tttes Tonczer Katicza N. Sánka Jánosné Asztuk

Next

/
Thumbnails
Contents