Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Adattár - Bánkúty Ernő: Kovács Pál és a Győri Ismeretterjesztő Egylet
ügyminiszternek két érdemi észrevételét kivánnsága szerint végrehajtották, de az ajánlott stiláris módosítások közül csak egyet, s így változatlanul megmaradtak e »nem correct« kitételek: »erkölcsi kimélyesség« (az erkölcs követelményei helyett) és »müi'ordilmanyok« (műfordítások helyett). 3 ) Ezeket — a rájegyzés szerint — a júl. 3-án és okt. 30-án tartott közgyűlésből felterjesztett, most már módosított alapszabályokat, melyeket Dr. Kovács (így) elnökön kívül Dr. Pisztóry Mór egyleti jegyző írt alá, a belügyminiszter Budán 1870. nov. hó 29-én 827 l/R. sz. alatt jóváhagyta, meri az újabb leirat szerint a győri ismeretierjesztő egyletnek »a város közönsége f. hó (nov.) 19-én 723. sz. a. kelt jele.ilésével tél terjesztett alapszabályai ellen észrevétel nem forog fenn«. (Rávezetés: érk. dec. 2-án 1870. 742/polgm., febr. dec. 12-én 870. 917/kgy.) Ez irat szerint tehát a titkári előszó egyik adata helyreigazításra szorul: a végleges alakuló közgyűlés dáluma július 3. és nem július 10. Dr. Koltai Virgil, Kovács Pál életrajzírója, terjedelmes művében 4 ^ egy mondatban emlékezve meg az »egyesületrol«, egy harmadik dátumot emleget: 5 ) » 1870-ben Kovács Pál, hogy a város intelligenciáját időnkint egyesítve, nyilvános felolvasásokat rendező egyesületet alakított meg, mely »Ismeretterjeszlo-Kör« neve és Kovács Pál elnöklete alatt jul. 13-án alakult meg.; Ha 1874-ben az Egylet titkára tévedett, akkor ez 1889-ben még könnyebben megeshetett Koltaival, aki egyébként ugyanabban a mondatban még kétszer téveszti el az Egylet elnevezését. A negyedik irat a felzet szerint: »Szab. Kir. Győrváros Tekintetes Közönségéhez kérvénye dr. Kovách (!) Pál, a győri ismeretterjesztő egylet elnökének a város(i) tanácskozási teremnek fölolvasási célokra leendő átengedése iránt a Vasárnap délutáni órákban.« Minthogy ez a kérvény az egylet célját is megjelöli, helyzetére is világot vet, egész terjedelmében közlöm: 3 ) Az alapszabályoknak A nyilvános előadások alatt követendő rendszabályok című XVI. fejezetében különös rendelkezések vannak, főkép azon pontjaiban, melyeket „a hallgató közönség- kellő tájékozása végett a felolvasás helyiségében nyilvánosan kifüggeszthetőknek" is itélt. Ez a szokatlan öt pont a következő : 3. Eiőadás alatt a hallgató közönség csendben maradásra kéretik. A rendzavarókat az e'nök rendre- és ki is utasíthatja. 4. Az elnök egyes művek előadását félbeszakíthatja s beszüntetheti, ha azok tartalma az alapszabályok XV. 4. pontja alatt megszabott feltételekkel bármi tekintetben ellenkeznék. (E pont szerint „A működő tagok köteleztetnek tárgyalásaik közben az erkölcsi kimélyesség iránt kellő figyelemmel lenni s vallási felekezetesség és politikai pártoskodás, valamint a személyeskedés terére nem lépni".) 5. Egyes művek előadása után joga van a jelenlevők közül bárkinek az előadott tárgyra megjegyzést tenni vagy felvilágosítást kérni. 6. A jelenlevő közönségnek az előadott tárgyak felett az alapszabályok XV. 4. pontjában kijelölt feltételek korlátai között szabad eszmecsere s vitatkozás engedtetik. Több egyszerre felszólaló (!) közül azonban az elnök jelöli ki a szólásra jogosítottat. 7. A netalán kifejlődő hevesb vitatkozásokat az elnök beszüntetheti s a gyülekezetet feloszlathatja. 4 ) Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1889. Gross Gusztáv és társa. 8° 153 o. s ) 110. o.
