Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Gálos Rezső: Batsányi János elfogatása

Batsányi János elfogatása. Batsányi János egyetemi hallgató korában Orczy Lőrinc báró házába került, mint jogásztársának, a nagy generális fiának, Istvánnak mentora, s Orczyék útján sok előkelő családhoz lett bejáratos. Tanítványának korai halála után sem veszítette el a család jóakaratát: Báró Vécsey Miklós kassai kamarai adminisztrátornak, Orczy vejének lett a kancellistája. Már ekkoriban megvolt a dunántúli jobbágyfiúban az erős önérzet, s ennél is több: a forradalmi hajlandóság. Mikorra (Orczy halála után) főnökével összeveszett — a hagyomány szerint

1

) Vécseyt párbajra is hívta — már megjelent A' Francia országi változásokra irt verse (1789), amelyért följelentették, s mikor a róla így alakult véleményt egy másik, a papok ellen szóló költeményével még súlyosbította, elbocsátották az állami szolgálatból s titkos felügyelet alá helyezték. Batsányi Gr. Forgách Miklósnak, a » forradalmi arisztokrácia «

2

) egyik vezéremberének lett a magántitkára s ebben a minőségében sokat járt Bécsben, ahol Martinovics apáttal is összeköttetésbe került. A nagy kalandort a bécsi rendőrség már* 1793 vége óta figyelte, szemmel tartotta. Nem maradt titokban Batsányinak vele való szorosabb kapcsolata sem. Költőnket az összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt Sándor Lipót főherceg nádor intézkedésére Budán, 1794. szeptember 11.-re virradó éjjel tartóztatták le. Elf ugatásának körülményeiről két szavahihető forrásunk volt. Az egyik, amelyből Batsányi életrajzának e részletéhez Szinnyei Ferenc merítette adatait, Kazinczy Ferenc elbeszélése Szirmay Antal Magyar Jakobinusainak megszerzésében;

:!

) a másik, amelyre Horánszky Lajos támaszkodott,^) magának a költőnek a spielbergi bíróság előtt tett vallomása. A kettő majdnem egybehangzóan, csak apró eltérésekkel mondja el a történteket. E szerint Batsányi Forgách grófnál volt, mikor a grófné megérkezett Bécsből s az ottani udvari ágensektől hallott hírt hozta, hogy a költőt keresik. Minthogy Batsányi ártatlannak mondotta magát, a gróf kívánságára és ajánlólevelével azonnal Budára ment a nádorhoz, aki a költőt barátságosan fogadta s másnapra újból magához rendelte (mint utóbb kiderült: hogy meg ne szökjék), az éjtszaka folyamán azonban elfogatta és Bécsbe szállíttatta, ahol a gr. Saurau tartományfőnök elnökletével működő vegyes bizottság megkezdte kihallgatását. Már ekkoriban Hajnóczy is reávallott, Martinovics meg épen beárulta, hogy egyik igazgatójának őt szemelte ki. Szinnyei Ferenc, Bacsányi János. 1904. 35. 1. 2

) Eckhardt Sándor, A. francia forradalom eszméi Magyarországon. 1924. 145. 1. 3

) Abafi kiadása, 102. I. 4

) Bacsányi János és kora. 1907. 93. 1.