Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Goldsand Camillo: Távfűtés Győrött

Távfűtés Győrött.*) Ma még furcsán hangzik, ha valaki győri távfűtésről beszél, és fantasztikusnak látszik ilyen problémával foglalkozni. Ismerve azonban a távfűtések jelentőségét és ismerve a győri fűtési viszonyokat, a kiválóan kedvező térbeli körülményeket, úgy érzem, hasznos munkát végzek, ha ezekre a figyelmet felhivom. Szeretnék röviden rávilágítani azokra a körülményekre, melyek általánosságban a távfűtés mai külföldi elterjedésének okai, másrészt reá fogok mutatni Győr speciális adottságaira, melyek alkalmasak arra, hogy itt minél hamarabb távfűtés létesüljön. Az emberiség legértékesebb eszköze és segítője már a legősibb őskortól kezdve a tüz volt. Ma nincs egyetlen tárgyunk, eszközünk sem, amelynek létesítésekor a tűznek fontos szerepe nem lett volna. És a kezdetleges szabadon rakott tűzből a nyilt kandalló tüzelésen keresztül jutottunk el a mai egyes kályhafűtésig, a kis központi fűtéseken keresztül a nagyobb, néha egész városrészekre kiterjedő távfűtésekig. A fejlődés bizony lassú volt, mert az ember a szenet igen későn, csak az 1700-as években kezdte kályhafűtésre használni. A múlt század elején azonban már távfűtések is voltak. Persze Amerikában. Csak a század közepén készültek Európában is az első távfűtések: Németországban. Ezeket eleinte csak a középületek olcsóbb fűtésének kedvéért s csak a hatóságok létesítették. De Amerikában 1878ban Lockportban, New-York államban már 200 magánházat látott el fűtéssel az első amerikai érdekeltség. Azóta a világ minden államában százszámra készültek távfűtések a legkülönbözőbb mellékkörülmények és adottságok mellett tisztán azért, mert gazdasági és higiéniai előnyöket biztosítottak. Nézzük ezek után, miért olcsóbb a távfűtés? Ismeretes, hogy az egyes fa- és szénkályhák üzemben tartásához kémény kell, amely azonban csak bizonyos melegmennyiség felhasználásával működik. Működésének magyarázata, hogy a kéménybe került meleg levegő könnyebb fajsúlyánál fogva gyorsan felemelkedik és azáltal a helyiség hidegebb levegője a kályhaajtón keresztül a kályhába jut s ha a kályha jó, az égés táplálásához oxigéntartalmával hozzájárul; ha rossz a kályha, az eltüzelendő fűtőszer csak igen tökéletlenül vál*) A győri Rotary-Klubban 1936. május 6-án tartott előadás.